Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

12 I. Értekezések, apróbb közlések, ki vonatok, tája nem annyija érzékeny mint a' lépé a' tapintás alatt , a' bágyadság nem épen különös, a' nyelv vékony fehér tapadókkal bevont. A' támadás alatt a' hideg erős , de rövid, a' hőség szinte nagy, minden különös nyugtalanságon kívül, a' szemek és a* bőr vöröses pöffedt, a'fejfájdalmak terhesek, az orr gyakorta vérzik. Xem ritkán vagy egyik vagy másik életműnek gyulasztó tüneményei következnek be, főkép a' mellhártya gyuladása, oldalnyilamlásos váltóláz —f. int. pleuritica— inellyek a' lázszünet alatt sem oszlanak el egészenTöbb tapasztalásomból azonban tudom azt, hogy az oldalszegezés, és a' hasszurásoknak gyöngébb érzelme nem mindenkor a' gyulasztó belegaek tüneményei, és főkép lS2S-ban nem ritkán a* csak nem folytonos láznak — subcontinua — alakja alatt ideges beleggel köttettek öszve, hol a' legcsekélyebb vérbocsátások is kórnehezbedést okoztak. A' betegségnek okai szinte elősegítik a' lázbélcg kiösmerését. 1) Jegyz. Az újabb franczoskola gyuladásrúl szóló tanítmányát a' váltólázakra is átvitte , 's azt az emésztő életművek forró vagy időit természetű gyuladásátúl szármoztatja. (Broussais Phlegmasies chroniques T. II. 594 és köv. 1. — T. III. a' 170. 1.) melly észkép vészthozó egy oldaliságát küzülűVik mindenik világosan át fogja látni. A' dictionaire des sciences medicales-ban előadott váltóláznak szerény szerzője Roy er P. (Encyclopedic der medic. Wissenschaften von Meissner u. Schmidt VII. Bd. 10 és köv. I.) a* dolgot már közelebbről meghatározza , de az egyoldaliságnak bűnét még is el nem kerülheti, midőn a' váltóláz szövődményei —• complicacatio — közt semmi más félét nem hoz fül, mint a'lobneműet. Ő azt állítja t. i. hogy á' váltóláznak minden go-