Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

1) A' magyarországi váltóláz. 101) deglelés Leköszönt, az írók közt nagy értélembeli megoszlás uralkodik; úgy Stáhl F.rn. és Frank József (idézett munkájának 28(i. 1.) szerint ezen láz többnyire reggel , Cu 1 I e n után pedig rendint estve áll be. Részemről úgy vélem, bogy az uralkodó járvány • nemtő , avagy a* helytálló —

endemisch — befolyásokhoz képest a'napnak különböző idején állhatnak elő, általában még is a* délóra teszi a* harmadnapos láz megjelenésének idejét. Ehöz járúl még az is , hogy kivétel nélkül minden váltólázak az időben majd előhaladni , — anticipiren majd mind inkább késlekedni — postponiren — szoktak , ekként az eredetileg déltájban támadt roham a

J láz lefolyta alatt reggeli, vagy estvelivé változhatik. 5. §• A' kettős harmadnapi váltóláz —febris tertiana duplex — értekezésemnek történetrajzi részében, az 1828-dik évben már leíratott; leginkább a' harmadnapos váltólázakbűi származik, de ágy, hogy az egyebként lázment napon is rendint könnyedebb láz áll be. Azonban nem ritkán szabad közidők maradnak a' két lázroham közt, némellykor mindazonáltal,„főkép ha a' váltóláz állandó járványa alatt — constitutio stationaria — hagymázjárvány jő közbe — intercurrirt — a' mint lS28-dikban történt, a' lázrohamok egymásba folyván belőlök szinte folytonos láz — febris subcontinua — támadt, melly a' hagymázhoz valamikép közeledvén, ezen ideges szövődményt közelebbről megérinteni, még elég alkalmam leszen. Jegyz. Frank József ugyan csak ezen szinte folytonos váltólázat (fülebb érintet nagy munkájának első kiadatában) tulajdon betegség gyanánt vette; mellyet épen azért, hogy Oláhország, Bezarábia, Moldvában, és