Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

104 I. Értekezések, apróbb közlések, ki vonatok, Magyarország nagy síkságán tapasztaltatik főkép, neve/.e Dacia he mi t r i t a e u s-ának ; Praxeos medicae universalis praeceptájának második kiadatában azonban a' 297. lapon ejtett hibáján javítani akarván, a' hideglelésnek ezen változatát a* lob-epés váltólázak — f. int. infl. — biliosa — osztályába helyzi által ; és azt mell v joggal? alább iparkodom magamat bővebben kimagyarázni. 0. §. A* negyednapos láz — f. int. quartana — ezen esztendőkben sokkal ritkább volt, a' nedveshideg késő őszön többnyire a' harmadnapi lázbul fejlődék ki. Leginkább az életben már jól előhaladó embereket lepett meg, ámbár benne szenvedni gyermekeket is láttam. Többnyire más betegségekre következő baj lévén , vele a' test egy vagy más részének idűlő bántalmai járnak; honnét az ezen lázzal kiizdő egymik többnyire senyvedő jj— cachectisch — tekintetiiek. Az első lázrohamnak ideje többnyire az estve , (M. Good szerint idézett munkájában , a' 114. 1. az estveli 5. óra). A' hideg időszaka legtovább tart, mivel a' hőség száraz és nagy, valamint az izzadság is rövidebb tartású. A' támadás ritkán olly heves, hogy halált is okozzon, kivévén az öreg embereknél. I) Jegyz. A' negyednapi váltóláz járványilag jöhet elő , mint a' harmadnapi; ekként emlékezik Sydenham (opera univ. medica; edit. C. G. Kühn 1817. p. 62) egy negyednapos járványlázrúl Londonban 1661-ikben. Schnurrer szerint ugyan csak ezen időben (Chronik der Seuchen 2. Th. 1825. 159. 1.) szinte járványosán uralkodott Németországban a' negyednapos váltóláz. A' hevesen dühödő vérhas esztendeiben nem ritkán lehetett látni amazt ezzel váltakozni, ekként Irlandban az 1818-