Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

102 I. Értekezések, apróbb közlések, ki vonatok, 2. Jegyzés. A' napig tartó, vagy is egy támadással végződő láz — ephemera — hazánkban a* csömör név alatt gyakorta előkerül, és nem más mint napigtartó váltóláz. Borsieri (az eml. helyen) és Stark (observ. med. de febr. interm. Jábr. II. Cap. 17.) ugyanezen gondolaton vannak. 4. §. A' harmadnapos váltóláz (Febr. int. tertiana) minden hideglelések közt a' leggyaporább, 's nem más mint a' valódilag járványos nyári láz, és a' váltólázjárványnak valóságos remeknyomata— prototypes—. A' harmadnapi lázak a' legtisztább hidegleléseket teszik. Mivel pedig ez minden váltólázak közt a' legsűrűbb, azért is semmiféle életidőt, nemet nem kémell, csinivel ezt lehet a' legsajátabb járványláznak tartani, azért leginkább olly egymiket támad meg, kik magokat a' járványos befolyásoknak leginkább kiteszik. Leginkább déltájban jelenik meg, és rendint estveiig tart; azért is már rövidebb tartású, mint a' mindennapi hideglelés. A' hideg valamivel erősebb mint a' mindennapinál, valamint az izzadság is. Ezen alak alatt a' legkönnyebb , és legterhesebb halálos hideglelések kerülnek elő, miről még alabb leend szó. Jegyzés. J. Mason Good (the study of medecine. London 1825. II. Vol. 115. 1.) szerint harmadnapos váltóláz többnyire érettebb korú , erősebb testalkatásu epés mérsékniényő embereket lep meg. Mivel én ezen tárgyat az előkészítő okok vizsgálatának alkalmával közelebb vizsgálandom, itt hamarjában csak azt akarom megjegyezni, hogy ezen lázlepte emberek többnyire ollyak , kik magokat a' járványos behetásoknak , mint mondám , gyakrabban kiteszik. A' napnak idejére nézve, mellyben a* hi-