Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

1) A' magyarországi váltóláz. 101) kilenczednapos 's tb. váltóláz igen ritka esctű példányait Trnka (Hist. febr. in term. etc. Vindob. 1775) Borsieri (Inst. med. pract. Lipsiae 1787. 1. B) Vogel S. G. (Handbuch der pract. Arznehviss. Wien 1796. 1 B) és Frank Józsefnak (Prax. med. univ. praecepta Pars I. Vol. 1. sect. 1. Lipsiae 1826) lehet olvasni. 3. §• A' mindennapos hideglelést (febris interm. quotidiana) a' járványnak öt éveiben csalhatatlanul tapasztaltam , még pedig többnyire gyermekeknél , finom gyöngéd beteges egymiknél. Eredeti! eg a gyermekeknél vettem többnyire észre, holott az a' megletíeknel a' harmadnaposbál fejlődök ki [gyakorta, midőn is nem volt tökéletesen tiszta, nem ritkán makacs és veszedelmes is lévén egyszersmind. Minél tisztább pedig a' mindennapi, annál inkább reggel 6. 7. óra tájban tör ki, borzalma rendint rövid, az izzadás nem olly bő, mint a' más fajaknái, tartása azonban az egész rohamnak leghosszabb. Ezek többnyire hideg és nedves levegőben támadnak, tavasszal és ősszel, sok esetben borzadozás nélkül. 1. Jegyzés. Mivel a'mindennapi hideglelés n kettős harmadnapival , és a' sorvasztó lázzal (hectisches Fieb-r) cseréltetik ki, voltak olly írók, kik annak létét egészen megtagadók , u. m. Fe melius, Plater Felix, Senn er

t, Sennat. Hanem a' legnagyobb természetvizsgálók tusakodnak az ő lettéért, illyek H o f fm a n n Fr. We rlhof, B o r s i e r i, Frank J. P. Frank József; saját csekély tapasztalásom szinte ezen nézetet bizonyítja. A' nagy hírű Reil (Über die Erkenntniss und Cur der Fieber. Halle 1799. 133. 1 ) a' kettős harmadnapi hideglelést, a'mindennaposhoz számítja.