Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)

1832. Nyolcadik füzet

94 I. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. zonyosságot, hogy az illendő adagban és alakban nyújtott iboló a'görvélykórban a' legkitündöklőbb foganat rí gyógyszer legyen; melly ugyan Gödén, Gairdner, Sundelin, és Wutzer által már régóta használtaték az emiitett nyavalya ellen , Ilalladey (med. chir. Zeitung 1823. Bd I. 153. 1.) pedig már azt állitá , hogy az ibolónak különleges hatása a' görvélyes daganatok (gugák) és fekélyek ellen épen olly hathatós legyen, mint a' higany a' bujasenyvben. Azonban a' mirigykórt nem egyedül a' görvélyes daganatok és genyedések teszik , mert az önlétalapját száz még száz alakba öltözve számtalan tünemények által külekezik. Lugolnak köszönhetjük nem csak ezen proteusváltozatú betegség szorosabb meghatárzását, hanem egyszersmind az ibolónak amazelleni kitiindöklő , 's egyetlenegy hatási bizonyságát is , melly ugyan a' görvélyes betegségnek egyes kóralakai ellen adaték, de nem az ő létalapja ellen; nem is tudták illendőleg alkalmazni, mert nagy adagokban többnyire az iboló festvényt adák, mellynek azon sajátsága van, hogy vizzel érülvén előbbeni vegyületéből kiválik , 's ezen kivált állapotában könnyen a' gyomor falaira ülepedik , és azon közlcg ösinert ártalmas foganatokat szüli. Mivel nekem egy pár évtől óta az ibolót Lugolnak módja szerint használni alkalmam volt, azért nem gondolnám czéliránytalannak lenni, ezen megbecsülhetetlen szernek foganatait, és használata módját Lugolnak tapasztalásai szerint (mellyek Dr Kurztól egy igen jeles értekezésben Hust Magazin-jának 37. kötete, 1. füzetében találtatnak) ezen honi folyóiratban magam ebbeni csekély tapasztalmányaimmal együtt közleni. liendkö-