Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)

1832. Nyolcadik füzet

1) Az ibolónak használata. 1)5 vetés végett 1-ör az ibolónak közönséges és különös foganatairól, 2-or azon betegségről (a' görvélykórról) melly ellen alkalmaztatik , 3-or az ibolónak külső és belső haszonra való készitete módjairól , és 4-szer magamnak némelly eddigi tapasztalataimról akarok szólani. Az ibolónak vegytanos részét lásd Fortmayer ezen igen derék értekezésében „Dissertatio de Jodio. Pesth. 1828. I-ör. Az ibolónak foganatairól. Az ibolónak foganatai közül belsőleg véve a' leggyakrabban előfordulókra nézve a' következők a' legállandóbbak: öregbedett hűgyelválasztás, nagyobbodott étvágy, szaporább székletételek, (de tapasztalásom után soha Ing szék nem), öregbedett nyálelválasztás. A' gyomor és bélcső orvoslás közben különös figyelmet kívánnak. Az étvágy csökkenvén , az iboló használatát 1 — 2 hétre föl szükség függeszteni (illy esetre én soha sem bukkantam). Azon gyomorbajok , mellyek ellen a' kinabor hasznosnak mutatkozék, hanem mellyet Lugol később, hogy az iboló foganatainak tiszta tapasztalatait öszve ne zavarja , egészen félre tett, ügy hiszem , hogy illendő elővigyázat által elmellőztethelnek. Ollykor hasmenés áll-be, mellyhöz nem ritkán kődcsömör szegődik , máskor ellenben székrekedés tapasztaltatik, melly esetekben az adagok nőttete'sekor annál inkább kell vigyázni. A' jobbadán öregbedett vizellet elválasztás , valamint a' ritkább nyáláradás is semmi különös figyelmet nem kívánnak. Mint valóságos havadztató gyógyszer az iboló nem munkálkodik: a' havi tisztulás ismét beköszöntvén, ez a' görvélybetegség meggyógyulta következésében áll be, mellyet ez visszatartott. Kiszáradást az iboló maga magában