Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)

1832. Hetedik füzet

.30 I. Értekezések apróbb, közlések, kivonatok. rek hajolva térdeire kelle könyökleni ; bőre száraz és égető volt, érverése pedig sebes és kicsiny, homloka érdesnek tapintaték , egész teste pedig kiszáradva látszaíék , mikhöz még száraz , vörös, rezkető nyelv , szájkeserűség és az ajknak olly nagy rézketése járultak, hogy a' beteg beszélni is alig tudna, szájában pedig olly érzelemről panaszkodek, mintha olmot nyelt volna. A' rezgő ajk , és a* tulajdonlag elváltozott szájnak olom ize elég intelműi szolgáltak a' hánytató adásra, mcllyet én, a' kivül, hogy az egyébb gonoszállapotra, és fönforgó ellenjavallatokra különös figyelemmel lennek, pontban adatni rendeltem. Igaz, hogy a' másként emberséges seborvos ezen merészletre élijedvén kezeit öszvecsapva azonnal oda hagyá a' veszendőt, csak hogy a' bizonyos halálnak szemmel látott tanújává ne kelljén lennie, de a' 10. szemernyi hánygyökérből álló vett hánytatóra nyolez perczenet múlva egy fontnyi olly zöld-fekete éles epe iiriílt - ki, melly a' beteg torkát szinte fölette. Háromszori hányás után az ajkak megnyugodtak, a' testnek egész fölülete verejtekezni kezdett, a' köhögés enyhült, nem volt többé olly fájdalmas, és egy 3 óráig tartó álom fölélleszté a'beteget annyira, hogy fölocsódván levest kérne, mellyből egy findzsányit csak ugyan a' legjobb étvággyal el is költött; és végre némelly gyöngéden olvasztó szerek használatára 10 nap múlva vidáman és megelégedve hagyta-el ágyát. Milly pusztitó behatása legyen az elfajúlt epének a' betegségekre, és az milly könnyen emelje ezt egész a' halálig, azt Gálén, Hoffmann F. Vogel, Grant, Stoll, Frank P. ezen nagy fejdelem gyógyászok már rég ó(a közzé (ették, kiknek öntapasztalá-