Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)

1832. Kilencedik füzet

190 I. Értekezések, apróbb közlések , kivonatok. J. Ny hoff. Specimen inaugurate, exhibens observationes de epidémia Gröningana. Traject. ad üben. 1829. Decker's annalen. Jahrgang 1S26. 6. Tieft). 1 8 2 7. Az ezen esztendőbcli váltólázról általában a' következendők jegyeztethetnek meg: Ez esztendőben a' váltóláz az, mclly legszaporábban divatlott, úgy hogy az némelly egyes helyeket kivévén, a' járványos vérhasnak számát sokkal fölülmúlta. Különbözik pedig ezen esztendőnek járványa az előbbeniétől az ő mivoltára nézve a' következendőkben: a' váltóláz ezen esztendőben sokkal korábban jelent meg, (mert már Martiusban némelly helyeken nagy számmal találtattak hideglelősek , és későbben múlt el (November, Decemberben) ; jobban elterjedt (mert az sok olly vármegyékben megjelent , hol járványilag uralkodni nagyon ritkán szokott) maga a' betegség "is hev esebb ; mi a' múlt esztendőben Bánátban történt, hogy az első lázroham— paroxysmus — 48, sőt 72. óráig tartott , az most sok emelkedett fekvésű vármegyékben is megesett. A' betegség eleintén csorvás láznak — gastrisches fieber — tetszék, nem ritkán ímelygés, undor, gyomortájbeli fájdalommal öszvekötve ; melly állapot 2—3 — 4. napig tartott; mire a' beteg csak egyszerre jobban lenni kezdett, fölkelt, és semmi lázt nem érzett; de a' láz másod napra az előjáró hidegséggel ismét kitört, és a' betegség aztán többnyire mint harmadnapos hideglelés folyt le. A' betegségnek ezen lefolyta Pesten is gyakorta előjött, magában az egyetemi kórházban is volt alkalmunk több illy eseteket szemmel tartanunk.