Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)
1832. Kilencedik füzet
•2) A 5 magyarországi váltóláz. 189 gőnek mérséklete feltünőleg csüggedt, éjjelre pedig még inkább neki hűvösödött, olly igen inint alig máshol ezen időben , főkép a' szabadon alvó emberekre nézve lévén igen veszedelmes. Néhány szavakkal meg kell még itt emiitnem a' Német Alföldnek némelly vidékein, főkép Gröningenben uralkodó gonoszindulatú váltóláznak járványát, mivel ez ezen betegségnek csaknem egész Európában való líj fölocsódását valamennyire fölvilágítja. Egész Julius hónapig merő jó indulatú harmadnapi váltólázak — Tertianfieber — tapasztaltattak. A' halandóság csak most iramodott neki, a' mennyiben főkép a' gyermekek közt egy gyakorta halállal végződő hasmenés — diarrhoee — ütött ki. A' váltóláz erre a' Hemitritaeus-nak alakját az elhibázhaíatlanúl ráösmerhető kettős harmadnapi nyomattal — doppelt tertianen typus — ölté föl. Augustusnak második feleben az inkább a' tiszta váltóláznak képét vévé magára, mellyhez igen gyakorta gutaütéses tünemények szegődtek (Bakker). October elején a' gutaütéses tünemények nem jövének olly szaporán elő , ellenben pedig choleras váltóláznak — f. int. cholerica — alakja alatt hasmenés és vérhas társullak inkább hozzá, vagy következtek reá. November kezdetével a' choleras elmaradván, helyette hurutos és csúzos szövetkezés vétetek inkább észre; Decemberben pedig a' vízkór és p' negyednapos lázak jöttek elő sűrűen. (Nyhoff). (G. Bakker. de epidemia, quae anno 1826. Gröningain adflixit. Gröning. 1826. E. J. Thomassen a T h u e s s in k. allgemeene overzigt der epidemische ziekte etc. Gröning. 1827.