Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)

1832. Kilencedik füzet

•2) A

5 magyarországi váltóláz. 185 Nyomata — typus — ezen váltólázaknak főkép az emelkedettebb begyes vidékeken többnyire harmadnapi volt, mindennapos, és kettős harmadnapi ritkábban. A' síkságokon főkép Bánátban , magokon ennek hegyes részein is számos mindennapi, és kettős harmadnapi sőt csaknem folytonos nyomatok is — subcontinuae — tapasztaltattak. A' negyednapos lázak csak Septemberben tííntek-föl, többnyire a' mindennapiakból lettek ezekké. De még October és November hónapokban is támadtak váltólázak, ollyaknál, kik dugulásokban, vagy csak valamivel az előtt hasmenés vagy vérhasban szenvedtek. Ezen vidékeken , valamint a' magasabban fekvőkön is p. o Neográd vármegyében rendetlen nyomatú lázak is elegendő számmal tűntek-föí. Kórtünemények az ostrom alatt. Az emelkedettebb tájakon a' váltólázat a' neki tulajdon közönséges kórjelek szokták követni, a' hideg még is mérsékleti, nagy hőség, mértékletes izzadság, az ostrom alatt és után fejfájdaloni, hányás ostrom közben ritkán. A' nagyobb síkságnak mocsáros vidékein főkép Bánátban gyakorta csak csekély borzalom já'rt elő , mellyrc 48—72. óráig tartó melegség következett , elannyira hogy az orvos folytonos lázt vélt volna maga előtt lenni, reá az első meglepéskor csak a' már üsmert járványbélegből ösmert. A' láz aztán a' választott nyomat szerint elég rendesen folyt le, ügy hogy a' második ostrom 12. óránál nem igen tartott tovább, kivévén, hol a' láz czéliránytalan vagy épen elmellőzött gyógybánás által mind inkább erősödvén, az ostromok ismét mind inkább hoszbultak, és végre öszve folytak. Ezen vidékeken, a' hideg alatt, vagy ez után valamivel