Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)

1832. Kilencedik füzet

184 I. Értekezések, apróbb közlések , kivonatok. 1 8 2 0. Az esős tavasz után már Május hónapban nagy hőség következett - be, nielly a' kívül, hogy eső vagy szelek által zavartatott volna, egész az őszig csaknem szakadatlanul tartott. Az állhatatlan és nedves tavaszon a' gyöngébb fajú váltolázak csak kisebb számmal mutatkoztak, de nein csak Magyarországnak síkságain, hanem még az emelkedett vidékeken is (Sáros vármegyében) a' közönséges tavaszi lázakhoz hasonlólag, enyhe gyulasztó hurutos hajnak bélegét viselték. Midőn azonban Junius végével és Julius kezdetével a' tartós meleg nőttön nőne , a' váltóláz csak egyszerre nagy s/.ánimal ütött-ki főkép a' nagyobb síkságnak mélyebben fekvő mocsáros vidékéin (Bánát, Bács vármegye, 's tb). Az ezen vidékekén horinilag uralkodó láz eddigien jobbadán csak egyes áldozatokat szedvén, (1S1G tói fogva többnyire negyednapos hideglelés) semmiféle életidőt, nemet, életmódot meg nem kémélt, számtalan betegek voltak, a' leghevesebb fajú forróbb menetelő váltólázban szenvedtek. Ugyan ezen időben a' kisebb síkságon is szaporábban mutatkoztak a' váltolázak, sőt Magyarországnak hegyes részein is igen sűrűen , magok országunknak legemelkedettebb vidékei sem kémeltetvén-meg tőle. Augustus és September hónapokban a' váltóláz terjedésére és sűrűségére nézve egész a' legmagasabb fokig hágott. October hónapban kevesebb számmal lepettek meg újólag a' váltóláztál , még pedig többnyire a' két síkságnak lakossal közül. November és December többnyire csak negyednapos hidegleléseket hozott, jobbadun azokban, kik a' múlt nyáron váltó lázban szenvedének.