Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)

1832. Kilencedik füzet

1) Útmutatás a' patikai vizsgálatra. 1G1 63. §. Lapis cansticus. (Kali causticum fusum, alcali fixum caust. — Lixiva pura. Tiszta hamag, égető kő) száraz helyen jól elzárt üvegben tartassák ; a' legkisebb nedvességtől sokat veszt égető tulajdonából. Lapis infer /talis. (Argentina nitricum fusum , Nitras argenli fusus. Öntött fojtósavas ezüstag, pokolkő) fekete, töredékeny , nehez, henger formára készített rudacskák; a* nedvességet csak lassan szívják magokba, vízben egészen elolvadnak , és igen égetők. Zöld színe rézre mutatna. 64. §. Lignum Catnpeschiefise (berzseny) nehéz, kemény, kívül szürkebarna, belől setét piros színű fa; jó nagy darabokban. Ize összehúzó, édeses , aztán keserűs. Lign. gvujacum, Sanctum (Gajákfa) igen kemény, nehéz, vízben fenékre szálló , gyantás fa. Ize keserű, szaga midőn meggyujtatik kellemes; kívül érdes, fekete szürkesárga, foltos; belől barnasárgás , vagy fekete zöldes. Lign. Juniperi (gyalogfenyűfa) fekete barna héjú, fehér igen gyantás fa, illatos izű , midőn meggyujtatik kelleni illatos szagú. gn. Quassiae. (keserfa) fél — 4 hüvclyknyiig vastag , és fél — 5 réíig hosszú fehér, halaványsárga színű, kemény, könnyű, nagyon keserű ízű darabok. Lign. sasafras. (Szafrásfa). Fának (Laurus sasafras Lin) puha, taplós, könnyű, rozsdás héjú, nagy, vastag, ágos bugos, édeses, illatos ízű, és ánizskapor szagú gyökerei. 65. §. Liquor„ acid. Halieri. (elixirium acid. Haller savanyú nedve. Haller savanya, mixtúra sul-