Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)

1832. Kilencedik füzet

160 I. Értekezések, apróbb közlések , kivonatok. (étsárgásb , mint bélszíné. A' nyálat sárgára festig korinosító fehér lánggal ég ; clejéntén alig észrevehető , aztán kissé éles, végre édeses ízű, valami száraz érzést hagyván maga után. Gummiresiita Myrrhae. (Mirha mézgagyanta) kivűl barnasárga, belől pirossárga, zsiros, keserű, illatos , nem kellemetlen ízű , és szagú kivált ha mcggyájtatik. 61. §. Herbae. A* füvek csak szagok szerint itéltetnek-meg. Kissé kellem illatosok: fol. aurantioram, herb, serpylli, millefolii, thymi, melliloti, orygani, pulegii, inelissae, rutae, anthos , et sal viae: káfor illatúak: h. menthae crisp, et piper, kellemetlen illatnak: II. absyn. cochleariae , hodcrae terresir. nasturtii aquatici. Dörzsölve keserű m ondola sz a gua k : fol. laurocesasi, h. viol, tricolor, am bra szagú: Ii. chenopodii ambrosioid. Tligviricz szagú: 11. U\ae ursi. Kissé bóditóak: 11. Bellád, abrotani. Datnrae. llyoscy. nigr. sabinae. -—• igen boditó: h. Eedi palustris. Büdösek: II. Cicutae. Aconiti. Scordii. Majd szagtalanak: II. Card, bened. fol. Sennae. H. Malvae. Trif. fibr. Alth. Plantag. Ataljában a' füvek se porosok, se penészesek, se feketék ne legyenek ; jól szántassanak ki , és száraz helyen tartassanak , hogy meg ne dohosodjanak. 62. §. Kermes mineral. (Sulfur stibiatum rubrum, oxydulum stibii hydrosulfuratum rubrum. Veres kéngyulatsavas dárdacs, érczkermes, veres kéndárdacs) barna-piros szagtalan, 's íztelen, lágy és finom tapintató por , tüzes kanalon egészen elszáll ; sú-sai ban 24. óráig emésztve csak fél annyi ként hagyjon , mint nehézsége vala.