Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)

1832. Kilencedik füzet

1) Útmutatás a' patikai vizsgálatra. 153 40. Cinnabar is fuel ilia , hydrargyrum sulfa rat um rubrum, készített higany-kénet) kemény, tömött t töredékeny, fényes veres szinű, szagtalan , íztelen, izzó kanalon kékes lánggal, kénszaggal égő, egészen elillanó , savakban el nem olvadó jegekből áll. Meghamisitatik: 1) Miniominal, izzó tűzön fehér , vagy veres lánggal ég ; a' vele főtt eczet édes ízűvé válik , és a' kéngyulatsavas ned - liquor probat. Hahnemanni) fekete ülepetet eszközöl. 2) e~ gér kővel elégetve fokhagyma szag terjed-el. 3) sárkonya gyantával — resina sanguinis draconis — izzó szenen gyanta szagú. 50. §. Conservae. A' fűnádmézek, tartványokkráuter zucker-növenyi tulajdon szagnak, és ízűek legyenek ; poshadás, és kelés által könnyen megsavanyodnak, ennél fogva hűves helyen tartassanak; használtatnak: a' kalánfű, fogragasz, repkény, és rózsa tartványok. 51. §. Cortices - Héjak - b a r n a t ö r é s ü e k : barna kina héj; fa kaszia héj , \\ interön héj, fekete barnák: Geoff rön, kaskaril héj ; sárgabarn á k ; sárga kína , ló gesztenye. Szürkék: simaruha. Fehérek, fehér kanella héj. C. Cascarillae egy, vagy több hüvelyknyi hoszszaságú , hengerített, egy két vonal vastagságú , ki~ vül fehér szürke, belől fekete barna színű csők, Jók ha nehezek, ha a' tűzön pézsma szagot terjesztenek. C. Chinae flavae. Vastagabb, fás, lapos, kívül barna sárgás vagy rozsdás színű, imitt amott, fehér foltú , belől fahéj színű , keserűbb , fűszerszámosabb, kevésbé öszvehúzó, rostos (faserig) keresztbetörésű tekercsek.