Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)

1832. Kilencedik füzet

154 I. Értekezések, apróbb közlések , kivonatok. C. Chinae fuscar. Többé kevesbé összetekert , száraz, nehéz, töredékeny , 2—3 hüvelyknyi hoszszá , libatoll, vagy egy hüvelyk vastagságú, érdes, kivűl fehér szürke, belől barna, rozsdás szinű, sima törésű ; a' hám, és héj közt napnak tartva kicsiny fényes pontokat mutató, kesernyés, gyengén öszvehúzó, valamennyire fűszerszámos izű ; gyenge dohatos , penészes szagú darabok. A' jó kinahéj fözetje , még melegen , hideg vízbe tétetvén , barna fehéres , gyenge tejes kávé — a' sósavas vas által pedig zöld színű leend. C. Cinumotni orientális. — Keleti fahéj—majd két lábnyi hosszú , többnyire több egymásba rejtett héjakból álló , v ékony , durva papiros vastagságú , hajló, töredékeny, száraz, könnyű, kemény, fás, rostos, szálkás törésű, nagyon összehúzó, kül s belől sárga veres barna, édeses, fűszerszámos, csípős, melegítő ízű; édes kellemes átható, balzsamos szagú csők. Meghamisítatnak más alább való fahéj nemeivel. C. Simarubae. Hosszú , egynehány hüvelyk szélességű, egy két vonal vastagságú, nyúlós, hajló, sárga barna színű , keserű fás darabok. C. Winternnvs. (Winterön-héj) különb vastagságú , hosszúságú , tekert, egymásba, rejtett darabok; maga a' héj vékony, hamu színű, sírna, kevesbé ranczos , belől fahéj színű, rostos, egyenetlen törékii. Dörzsölve szegvirág, és kaskaril közti szagot ejt. Ize maró , tartós. 52. §. Eluposaccharu. Olajnáámézek—jóságok a' rá fordított olaj mi ném ősegétől fiigg, mellynek szaga , és íze kivehető. Előre csak sajtocs formában (trochisci) készítessenek ; különben erőtlenek; a* gyógyszerárszabásban 11. számláltatik elő.