Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)

1832. Nyolcadik füzet

2) A' skerlicvoi bujasenyves baj. 113 a'buja szerelem' barátjaival olly méreg közöltetnék, melly, ellensége a' termékenységnek , féríiuságnak , magának az életnek, büntetője a' bűnnek, örvénye az ártatlanságnak , átszivárogván maga a' sarjadék' vérébe, azt elfajúlttá , korccsá, erőtlenné, a' nemző szerszámok' velejétől megfosztotta teszi, 's így az atyák' vétkei' emlékét a' gyermekekben fenntartja. Egy illy eredetű kárhozatos ragályos baj tűntfel még 1790-ben is, melly per cont actum immedialum et f

omit em terjedezett egy háznépről a' másikra, faluból faluba , városból városba, feleségtől a férjre, apától fiúkra; 's így egy embertől másra közvetetlen érintkezés által. Marad ezen méreg sok ideig az emberi testben, a' nélkül hogy az, állati oekonomia* egyéb működései szenvednének; de végre valamelly alkalom-adó okra kitör hirtelen a' legszomorúbb következéssel.. A' kórjelek, mellyek ezen rettenetes betegséggel járnak, hasonlók sokban a' teljesen kifejlődött bujasenyvéhez.. Ezen baj többnyire az erőcsüggedési hajlandóság' (diathesis asthenica) képében nyilatkozik, mellytől annak nagy része függ ; hajlandóságot gerjesztenek iránta mind azon ártalmas gyengítő okok, mellyek azon erőcsüggedést előhozzák, a' szegénység, bú 's kivált a' tisztátalanság. Ezen betegség legelőször Sker 1 i e v o' telkén (villájában) *) fejlődvén-ki 's ütvén-fel első székét, azon szempillantattól fogva, hogy észre vétetett, e' név vei neveztetett; 's mivel olly beteges folyamat*) A' monda után ezen betegséget tét Lajos legény az algirí rabszolgaságban kapta 's haza szabadulván hozta skerlieroba (skirlievónak is mondatik) által.