Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)

1832. Nyolcadik füzet

114 I. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. tal, olly kórjelek'egyetemével jár, melly ha mindenben nem is , de nagyobb részt legalább a' bujasenyvhez hasonlít, különösen skerlievoi bujasenyves bajnak hívatik. De valamint a' ragályok' természete nagyobb részt homályos, ügy ezen bajé is az ; elég legyen tehát itt annak lételét, tulajdonságát és foganatait megismertetnünk. *) Közönségesen tehát ezen elragadás , ezen ferteztetés majd bizonyos bőrnyavalyák' (riih , sömör 's mások') formája alatt kezdődik, majd csontfájdalmakkal, mellyek bizonyos időrendet követnek, 's hol több hol kevesebb időre szorulnak kitörhetésökre. Egy illyen , támadásakor nem ismert betegség , magára hagyva és roszüi orvosolva természetesen szabadon elterjedhetett; 's per cont

actum immediatnm ct fomitem Skerlievo' szomszéd falvaiba elharapózott olly formán , hogy eddig nem csekély szánni városokat és falvakat lepne-el belőle sok esztendő alatt csak néhány személyek gyógyulnak-ki, de ezek közül is némellyik homlokán vagy más részén testének e' baj' rút nyomait viselvén annak jeléül, hogy csak alig tudott e' gonosz nyavalya következésében a' haláltól megmenekedni. A' terjedes , mellyel e' vad betegség jelennen bír, felette nagy, ügy hogy a' nevezett kerület határait is, melly első hazája, túllépné. T. i. Skerlievo szerencsétlen falujából, melly középpontja a' nya') Értekezlet ezen bajról: Jánnicher a

1 Mediz. Jahrbücher d. üsterr.-Staates czímíí év könyvben 1816, e's Cambieri (a magy. tengernielle'k' fö orvosa, 's a' Porlorei kórház igazgatója) az annali univ, di Medicíim-ban (Omodei) 1819. Pólya. 1