Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 5. kötet, 1-3. sz. (1832)

1832. Első füzet

2) Vegyes közlések kivonatokban. 5 ! Minden eddigleni bizonytalanságok a' védhimldnyirka, ennek elfajulása,, véderejének enyészte're 's a' t. nézve mostantól már meg szűnnek, holott a' tehénhimlő létalapjának (essentia) tisztább és mélyebb fogata már alaposabb eszícépet enged felállítni ugyan annak fogonatára nézve. 5.) Az életkór- és gyógytudomanyoknak tovább terjedésüket ezen felfedezmény nem kissé fogja eszküzleni, tanitatván általa, hogy miként változhatik a' himlő nek elszállá , az idegrendszerre nézve ol!y igen el lenséges ragadványa az emberről gőzképen vitetvén a' tehenekre által, azokban ugyan azon betegséget gerjesztvén, és ezen folyamat által, az ezen állatfajnak saját alkotmánnyánál fogva álló (fixum) ragadvánnyá. 6.) Ezen felfedezmény a' más kórniérgeknek gőzképen az állatokkal közlésükre is fog használtathatni. 7.) Az is már most felviláglik, hogy a' tehénhimlők a' teheneken ez utóbbi időszakban miért olly igen ritkán , vagy épen nem is tapasztaltattak, mert bizonyára az elragadás által támadtak az olly embereknek kigőzölgésöknél fogva, kik hevenyében a' természetes himlőn esvén által, a' tehenekkel közködtek ; az utolsó 20 évek alatt igen ritkák valának a'*himlő-járványok , és igy a' teheneknek is általok leendő megfertőztetésök csak igen ritkán lelhetvén helyet, a' tehén, himlő-kór is nem egy könnyen támadhat a. 70) Az oltott tehénhimlőnek n éh a nem védő ereje' okairól Dr. Hufeland. (Huf. Journ. Decemb. 1830). Minthogy az utolsó években néhány tagadhatlan példája fordult eló az egyes himlő-oltottak' az ember himlőnél fogva lett megfertöztetésöknek, és az erre következett módosított himlő-kórnak a' himlőkének (variolois) : — tehát nem épen helytelen vagy felesleges az ezen