Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

2) A mákonyiéi. 07 fetegeinek (polypi) bizonyos fajaiban való üdvös sikere nagy figyelmet érdemel, bolott is annak tartós külső használata ezen termések lassanként! elhervadását, és végre tökéletes gyógyulást eszközöl. Ezen helybeli gyógyereje a' illékonynak sok más organisatiobeli bajok ellen is megérdemli hogy használtassák. Palástolás. A' niákonynak palástoló ereje és hatalma (vis palliativa) zárja-be az ő sokféle tulajdonait, melly többnyire mellékesen vétetik ugyan, de ínég is gyakorta fődologgá leszen, és e' méltóságában minden más bódító szert sokkal fölülmúl. — Ezen palástolás a' fájdalmak' enyhítésében , a' kedvély' ébresztésében , és a' halál' künnyebbítésében áll. Nem lenne-e már csak ez is elég ezen szegény földi életünkben , melly gyakorta nem más mint fájdalmak és kínok' szakadatlan láncza, és inellyben nem ritkán maga a' halál is olly gyötrővé leszen ? és melly szer képes az életnek ezen vigasztalást azon mértékben nyújtani mint a

J mákony? Bizonnyal egy szer sem képes a' fájdalmat, szoronkoílást azon mértékben enyhíteni, sőt bizonyos időre'egészen eloszlatni, mint a' mákony; nem száz hanem ezer ízben tapasztaltam betegeimnél , hogy más nap reggelre a' mákony után arczok, kedvük jobbra változott, szavok megerősödött, melly hatás rendszerint 24 óráig szokott tartani. Itt csak a' lég hiánya miatt epedő 's gyógyíthatatlan tüdővészesnek vigasztalhatatlan áilapotjára; a' többé megmenthetetlen rákbeteg éjjel és nappal iszonyúan kínzó fájdalmaira ; és a' inellvízkórosnak hosszas halálos fuladozásaira kivánom olvasóimat emlékeztetni. — Ki akarna ezeknél má-