Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

2) A' inákonyról. 43 viil még a' bódítdék (narcotina) vagy is Derosnenak eleme (Derosnesches Princip) van bátra, melly néniellyek szerint keveset, mások szerint pedig sokat munkálkodik; valamint azon vélemény sem valósult eddig meg, bogy az első elemben az ébresztő, a' másodikban pedig a' csillapító erők rejteznek. Ezeken kívül még a' vonatos elem is figyelmet érdemel, a' mellyről Lindbergson svéd cheinicus egyenesen azt hiszi, hogy az a' leghathatósabb elem a' inákonyban. De micsoda hasznát veszi mind ezen vizsgálatoknak az orvos? — sem a' szunnyasztdék, sem a" bódítdék, sem pedig a' ináksav, sem végre a' vonatos elem nem maga a' mákony, hanem a' mit a' nagy chemicus Orfila állít, az hogy a' m ákonynak művelete mind ezen anyagok' egyesületéből kerül-ki, mihöz még én azt t oldom, hogy annak művelete a' létreszek' egyesületének egészen saját nemétől függ, mellyet a' chemiai föloszlatás egészen elront. Honnét a' praxisra nézve az a' tanúság, hogy ki a' mákonyt használni akarja, használja azt a' maga tisztaságában; akkor fogja tudni, hogy mind azon elemek alkalmaztatnak, mellyek a' mákonyban foglaltatnak , még pedig azon saját organicus üszveköttetésökben, melly hihetőleg minden testeknél a' fő dolog, és az ő alapiétöknek főoka. Az orvosra nézve sokkal nevezetesebb a' mákonynak két részben, t. i. a' léi es festvén yben és vizes vonatban való régi előállítása (tinctura opii, et extractum aquosum). Amabban a' bódulás vértorlódás, és üregbedett szívtehetséggel járó bódulásnak; ebben pedig szinte a' bódulásnak találjuk okát, de sokkal csekélyebb vagy