Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

2) A' iiiákonyrái. 37 sulfureo-volatile) gondoltaték lakni , honnét annak nagy műveletei fiiggenének. — Helmontius a' mákonyt az ő általa vélt arch aeusra mivelni gondolta , és ennek változásaiban vélte a' tüneményeknek magyarázatát találhatni. Az inkább mechanicus gyógyoskola a' mákonynak hatását a' legfinomabb edények bedugulásaiban gondolta lenni. —Melly vélemény után azon csaknem közönségesen elterjedő, és hosszas időkig uralkodó vélemény vert gyökeret, hogy a' mákony egyedül a' vért földuzzasztván munkálkodik, melly véleményhöz maga a' nagy hirű Hof maii Ferencz is nagyobb részt szegődöt. — De most már az idegrendszer és az ő befolyásának az egész organicus működések seregére való szorosabb ösmerete megjelenvén , ezen üsmerettel együtt a' mákony műveleteinek fogata is nagyobb világosságra jutott, mellyet Hallernak az érzékenység és izgékonyság közti különbségnek föltalálása, valamint innét az élet- és korttidományban (physiologia et paíhologia) támadott új nézetek, és az lígy nevezett idegkórtudomány (Xervenpathoíogie) hatalmasan elősegítettek. Culleu *) a' mákonynak minden műveletét az idegekre való hatásából magyarázta. — Az újabb időkben két magyarázatnemei valának a' legföltíinőbbek; az egyik az igen elmés Hofmcm Lajos **) által gondoltatott ki, mellyet ó azon alaptételre épít, hogy az apró *) Meg a

1 tudós Brechet, a' legújabb franczia iró is, ezen véleményhöz áll (Traité sur lopiiun. Paris, 1828). Ez alkalommal el nem mulaszthatom olvasóimat emlékeztetni azon , egy fél századdal előbb élő Hofman Fridiiknek az itt említett Lajostól való különbségére, kiket főkép az ifjabb orvosok egymással olly gyakran kicserélnek.