Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

< r I 3 8 I- Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. tudósoktól kétségbe hozatik; de az általunk fölhozott kórtörténet rajza minden kétséget eloszlat, mert szemmellátta tanúk voltanak jelen akkor, midőn az álképek kilökettek, mások ugyanezen álképeket több napokig élni látták; végre a' legszorgalmasabb vizsgálat által kitudódott, hogy azok bögöly álképei voltak; sajnálni lehet, hogy az élő álképek nem dugattak földbe , hogy először bábokká (nymphae) végre valóságos bögolyökké változnának, mert ekként a' bögöly faját jobban meghatározni, és az egész kórtörténetet ügyesebben fölvilág/tni lehetett volna; az álképeken észrevehető bélyegekre, és azoknak nagy számára tekintvén, azokat ökörbögöly álképeinek gyanítom lenni, mellyek az orrlikak széleire helytévesztés (error loci) által tétetvén-le, és ottan kikelvén, a^ homloköbölbe huzakodtak, hol lassanként kifejlődvén egész a' majdan beálló bábbálételnek időszakáig, ottan vesztegeltek , melly is beköszöntvén tüsszentés által az orrlikakon keresztül kiüríttetének. 2. A' inákonyról. Dr. II u f e I a n d K. Vilmány' értekezése. r Ezennel a' második hőshöz *) fordulunk a' gyógytudományban, u. m. a' mákonyhoz (opium); azon nagy, 's titokkal teljes, rendkívüli és műveleteiben még mindég megfoghatatlan szerhez, mely•) Az elsőt (az énnetszést) lásd a' III. köt. I. 195—213.