Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)
1831. Tíz- és tizenegyedik füzet
l) A" bögöly. 19 Bögöly szürkés fejjel, kivájott pontos homlokkal, duzzadt fehér arcczal; vasrozsdaszinii szemekkel, hajasdad 5 // /-nyi hosszaságu testtel, fekete emelkedett pontokkal pettegetett szürke mellel; tojásképü sárgás, szürke 's fekete hullámzatú hassal ; áttetsző, barnán pettegetett fenekű szárnyakkal, világos barna lábakkal. Clarck Ítélete szerint az álkép (larva) egyedül a' juh áll - és homloköbleiben vesztegel; Fischet bizonysága szerint pedig a' kőszáli zengének (capra rupicapra) és szarvasnak ugyanazon üregeiben is. Ezen bögölynek álképei már a' legrégibb időkben is ösmertettek, de az azokruli ösmeret igen kóbor volt. —<• Valisnieri volt az első , ki az álképek és a' juhbögölynek históriáját csakneni kimerítőleg a' tudós világgal közölte. A' juhok belingerök által iszonykodnak a 1 juhbügölytűl, inellytől Augustus e's September hónapaiban üldöztetvén vagy vizbe ugrándoznak fejeiket az alá rejtvén, vagy pedig falkástul poros úthoz szaladnak, és testeikkel öszveszórakodván, fejeiket egész a' földig hajtván , orraikkal csaknem a* földet érik, hogy t. i. fuvások által port támasztván a' bögölyt elkergessék; ha'azonban mind ezeknek ellenére is, a' bögölynek a' juh orrszárnyai széleire letenni tojásait elsül, a' juh, testét* temérdeken megrázván , lábaival a' földet vágván eresztett fővel irtásnak ered. Az egynéhány nap múlva kikelt álképek fehérek, hosszas kúpként kihosszúltak, vékonyabb végokon látszik a' mindkét oldalrúl két horgacsokkal (uncinuli) öregbedett száj , hogy pedig ezek a' juh érintett öblei belső falainak takonyhártyájára hozatván azon annál könnyebben függjenek, mindenik horgacs mellett lágy gombocska vagyon. A* álkép-
