Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

104 II. L i t e r a t u r a. dó folyamat ;altal gyógyulhat ineg; hanem az elveszettnek egész állománya nem termődik vissza; es az által magyarázza azt meg L. hogy az ollyas betegek a' fülgyógyulás után nagyságokból vesztenek. — Minekutánna L. a' gyűltályognak a' csontszuval megegyező bánásmódjárói a' kereszt es csípőcsont egvülésén, a' mellcsonton, a' bordákon a' lapcsonton, fülíiietesen szólott volna a' coxalgiára megy által, a' holkevésbbel mond többet, mint ezen czíniű munkájában: Recueil de memoires de Chirurgie etc. Először köppölyt, azután setaceumot, izzóvasat, tíizkiípot "s végre szüntelen való ví/.erányos fekvést javasol. Ezen izülésekben előjövő nagyobb genyedésekkel úgy bánik, mint a' gyűltályogokkal, mellyek másutt fordulnak elő. A' meghosszabbúlt tagnak az izzóvas után hirtelen való megrövidülését L. az által magyarázza ki, hogy az izzóvas hatása által a' szélhüdt izmok' merevenyes öszvehúzódása, és a' gyengült szálagok elegendő érmétszessége eszközöltetik 's hozatik elő. A' tüzkúpokat L. az ágyékon égeti el, hogy a' betegnek mozogni ne kelljen és hogy a' kötőlékben fekve maradhasson. Az lígy nevezett térdfehérdaganatoknál a'szerző hasonló bánásmóddal él, hanem ezen kivűl longuették által a' térdre nyomást eszközöl. A' longuetták folyó styrakszal nedvesítetnek meg, e's 5—6 napig veszteg maradnak. Ezen szakaszhoz sok oktató kóresetek járulnak. A'már sokszor említett és dicsért tűzkúpnak és küppölynek két külön szakasz fan hagyva, a' hol a' már másutt említettek ismételtetnek. Ezután az átható ízülésscbekről van a' szó, a' hol a' szerző azt állítja, hogy az azokkal járó veszedelmes tüneteket nem a' beható levegőnek, ha-