Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 3. kötet, 7-9. sz. (1831)

1831. Hetedik füzet

60 I. Értekezések , apróbb közlések, kivonatok. Dr. Fricke pamuttal tett szerencsés próbáit emlegette égetések ellen. Különös hasznot hajtott neki mélyen beható égeteseknél a' mészanyzöldlet' olvaszteka; hideg víz csak könnyed égetések ellen használt, \s tartós alkalmazása gyakran igen káros következésű volt. — ttust azt jegyzé - meg, hogy az egetések leginkább akkor veszedelmesek — akár mélyen hassanak - be, akár nem —< ha a' bőrszín* két harmada van megégetve, mert akkor a' tüdők 's az edényrendszer megszűnnek sülyegyenben (aequilibrium) munkálod ni a' többi rendszerekkel. Az olly esetekben, a' nevezett orvos' észrevétele szerint, a* bocsátott vér egészen fekete ; 's itt hasonlatosság van a' kötegekkel (exanthemata), kivált a' himlővel és skárláttal, mikor ezek az egész bőrszínt elfoglalják, 's így annak működéseit megszűnteti. Azért, mond, az olly kiterjedt égetéseknél a'hideg víz'alkalmazása elkerülendő, inert az a' működések' ama' háborgatását meg nevelné. Azon esetekben még leghasznosabbaknak az olajokat itéli, kivált a' mészvízzel vegyített lenolajt; kisebb égeteseknél , p. o. a' karon, mcllyek minden erintesre fájdalmat okoznak , a' zöldit» 's inas szerek alkalmatosak; de különösen ajánlásra melto a' pokolkő' olvasztéka; de nem nagyobb felületre, — Prof. Lűder az eiulíté, hogy ő az égetett részeket kemenyítővel hinti-be. 48) Idült lábfekelyek' gyógy ításár ó 1 ribnitzi orvos , Dr. Tott (Horn' Archivuniában) nevezetes észrevételeket közöl. Lűbfekélyek, a' mint tudva van, igen nehezen gyógyűlnak- be , részint a' lábak' lefüggő helyzete , részint azoknak nem - kímelt et hetese 's e' ket okból tartós nedvtorlodás miatt; mellyből vagy bujűlkodo szemzest (granulatio),