Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 3. kötet, 7-9. sz. (1831)

1831. Nyolcadik füzet

44 í. Értekezések, apróbb közlések , kivonatok. életmódja vagy kevesbbé rendes vagy kik más ártalmaknak vannak kitéve. így megbetegedett sok házi mester, még több házi mesterné, révészek, katonák kik éjjel őrt állottak, inasok, kocsisok, de leginkább napszámosok. Az életmód, melly a' szegényebb sorsú zsidók között uralkodik , lehetett leginkább oka azon nagy halandóságnak, melly ezen felekezetnél vétetett észre. Ugyan is 702 beteg között az I. számbeli cliol erakorhazban egy heted rész zsidó volt, ámbár ez a' nép alig teszi tizenötöd részét Pest' lakosainak , és igen sokan otthon orvosoltaták magokat. II. Kórtámasztó okok. Azon külső befolyások, mellyek egy külsőleg 's belsőleg elkészített személynél a* betegség' támadására közvetetlen okot adnak. Ide való a) minden, a' mi a' hajlandóságot képes felmagasztalni; ennél fogva a! külső elkészítő befolyások, ha nagy fokot érnek-el, egyszersmind kórtámasztó okokká is lehetnek. Ezen szempontot vévén-fel, egészen idevaló az úgy nevezett ragály, melly nem egyéb, mint nagy mértékben felmagasztalt külső elkészítő ok vagy is a' levegőnek nagyobb fokra fel suelt járványos elrendelése. Voltak t. i. Pesten sok olly esetek, melylyek a' ragály' ideájának kedvezni látszottak (p. o. a' férj után a' gyermekek, sőt ugyan azon háznak több lakosai ugyan azon időben támadtattak-meg a' betegség által). De sok és részrchajlatlan fontolgatás és gondolkozás után lehetetlen, hogy a' ragályt megengedjem ; mert a' betegség' csirája, hitem szerint, sem kigőzölgés, sem közvetetlen érintés által