Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)

1831. Ötödik füzet

144 I. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. Színe kivül setét violakék, belől fejéres ; ritkán kisebb mint a' rozs, többnyire jóval is nagyobb (talán innen van mind németül mind magyarul az anya nevezet) bosszasága közönségesen ~ l-l - hüvelyknyi, szélessége 1 — 2 lineányi ; formája gömbölyded , görbe mint a' madár köröm; valóban van külső formájára nézve hasonlatossága az uj 's véknyabb része felé középen alól el tört léczszeg darabhoz, 's talám innen van a' clavus név : ezen tulajdonságinál fogva a' gabona között szembetűnő. Ha a' fogak közt gyengén harapjuk, vagy csak körmünkkel is valamelly kemény testhez p. o. asztalhoz nyomjuk pattanással eltörik. Különben belől tömött 's nehézsége nem igen különbözik az egésséges rozsétól, én legalább több helységekben próbáltam a' vizbe vetni, de abban ez éppen ugy leszállott mint a' többi gabona szem. Szaga bakbtizií, ize kedvetlen, kévéssé csipős , 's ha sok van a' gabona közt a' lisztet kékessé, ugy a' kenyeret is szinte viola sziníívé, rosz izíívé és szagává teszi. Cliemiai tekintetben a' régiek is valóságos különbséget találtak a' rozsanya és az egésséges rozs, vagy más gabona alkrészei között, a' mint azt Gmelinen kivül igen szépen említi Murray *) , de hogy ezen különbséget a' mi időnkben újra született's magyar földünkre is átjött, sőt meghonnosodótt tudományhoz képest ismerhessük , nyel*) Glavi isii — -- continent princípium odoruni valde foefidum, ai-rem fixuin , aerem inflammaLilem, magnam qnaiititatem olci dulcis , exiguain portionén» materiae extractivae gurumosa e , quae mufatioiii »aide obnoxia est, ef facile in alcali volatile degenerat , exiguum terrae; secale autem multuui mucilaginis sub analj si exbibet etc.