Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)

1831. Ötödik füzet

2) A' r o z s a n y á r ó 1. 145 Vii'nk tökélletesítésére hősi tűzzel törekedő, 's azt "eredeti mesterszókkal gazdagító Pr. Schuster Urnák (mért ez alkalommal küldtem hozzá illy czéllal) szives fáradozásától, tapasztalt emberségétől várjuk. — Eszképi szemlélődésem azonban előre is azt mondja , hogy külsőképen idoma megváltozván, belsőképen pedig a' czukor, a' növevényi enyv, a' keményítő a' rozsszemben elromolván , és talán kéklő gyúlatsavi anyaggal is meg vesztegetődvén, — bizonyosan elvi alkrészei is különböznek az fegésséges gabonáéitól. Származásáról a' természet buvári és a' gazdák már régólta, kivált Tessier Moneta, Screber» Read , Tissot után sokat irtak , de valóban mint más elfajzásnak, ugy ennek is okát, módját, törvényét fel nein fedezheték: annyi bizonyos, hogy midőn igen nedves esztendő Van, vagy a' sok hó későn olvadván-el (mint 1830-dik esztendőben) az alatt a'föld melege a' vegetatio által is nevekedvén, a' gabona kipárlik — akkor van ez a' rozsanya legnagyobb mértékben. Némellykor egész rozskalászt is lehet találni , mellyen a' szemek mind feketék , némellykor a' különben egésséges szemek sorában van több a . kevesebb illyen rozsanya; ámbár ha jól megnézzük, meglátjuk hogy a' színekre nézve egésséges több magvak is illyenkor töpörödöttek ; nem ac/.élosak. Nem igaz tehát, hogy a' rozsanya tulajdon nemű plánta , 's nevezetesen , mint némellyek gondolták, gomba; hanem az a' növevényi élet'rendes kifejtődésének megromlása által elfajzott rozsmag, melly szintúgy, mint más elfajzás a' tökélletesség' és belső erőnek rovására 's kárára volumenében neveOrv. Tár. II. Köt. 10