Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)

1831. Ötödik füzet

112 I. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. kifejlődését is előmozdíthatják. Azt is figyelemre kell még méltatnunk , hogy a' legtöbb megbetegedetteknél az említett okokon kivíil, néhányakat kivévén, még más gerjesztő okokat is u. in. ijedséget, meghűtést, az oroszok által evés és ivás közt töltött ünnepeken elkövetett életrendbeli hibákat lehetett tapasztalni. Hol a' betegség hihetőleg ragály által származott , azt ritkábban lehetett tisztán kivenni. Az itteni pórnép' találmányaira nézve figyelmet érdemel az is, hogy a' mult esztendőben az aratás igen silányul esett - ki, és a' szegénység közt az orvosi kormány legczélirányosabb és legnemesebb intézeteinek ellenére is éhség uralkodik. A' nemes' szolgálatában hetenként négy napi szolgálatban kifáradt rabszolga (SdDetgencr) éhét rosszul sült 's kelt, hüvelyes ázalékból, borsóból, sárga kásából készült kenyérrel elégíti - ki ; az itteni orvosuk közül többen , leginkább a' vidékiek , de magok a' betegek is , bajaikat a' szükségnek és éhségnek tulajdoníták nagyobb részt. Az életidőt tekintvén , a' betegek mindannyian közép és öreg korúak voltanak , 17. esztendőn alól « egy sem ; asszonyok és férjfiak csaknem egy arányban lepettek-meg ; az izmos , televériiek, kevesbbé, mint a' senyvesek (cachecticus) , silányul tápláltak. A' járvány körül belől négy hétig tartott, a' betegek' száma 90-re ment, kik közül 31-en kigyógyultak , a' többi pedig meghalt. Az első nyolcz nap alatt a' betegség sebesebben és rendesebben folyt - le , és hamarébb ölt, későbben pedig mind inkább szelidíílt.