Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Első füzet

54 I. Értekezések , apróbb közlések , kironatnk. hogy ő a' cholerát Augusztusban soha sem tapasztaló olly járványosán , mint 1669ben 5 hogy az 1676dik év' nyarának végével a' cholera járványként dúlt, és a' szokatlan rekkenő meleg által erősebb és tartósabb rángások jártak hozzá, mint valaha láthatta. A' keletindiai cholera' okai azon tartomány' égaljában vannak, 's így állandók; és mégis az emberi nem' történeteinek bizonyosabb időszakától fogva soha olly erős nem volt, és soha annyira nem terjedt, mint 1817 óta. De akkor azon ország' állandó feltételeit is némelly nagyobb és pusztítóbb idöjárásbeli befolyások előzték - meg. A'keletindiai cholerának hazája Bengalia, melly fölső Fgiptommal ugyan azon szelesség alatt fekszik , és a' Ganges' tartományainak legalsóbb lépcsőjét teszi , benne ezen (már egy német mértföldnyi szélességű) temérdek folyó, a' még nagyobb Bramaputernek ágaival sokszorosan egyesúl. Ezen a' tenger' keblébe iparkodó két folyónak ágai, csatornái és erei közt fekvő föld alacsonan's a'tenger'tükrével csak nem ugyan azon magasságban fekszik, és így az egész tartomány számtalan erdős és cseplyes szigetekből áll, és az állatok' 's növények' legnagyobb különbféleségével bövölkedik. A' szigetek sok áradásoknak ki vannak téve. E' két nagy folyó ezen tartományban olly igen clágadzik, hogy csak egy ágok marad hajóhordozékony? ennek neve Ilugli és a' fővárosnak Calcuttának falait mossa. Mivel minden folyónak legalsóbb lépcsőji az Fgiptombeli Nilus' legalacsonabb tájának hasonlatosságára a' háromszegletú forma miatt Deltának hivatnak, azért is a' tudósok a' Bengaliában Sunderbundnak nevezett tájékokat is Gangesdeltának nevezik. A' nagyobb folyók' deltáji mint különféle betegségeknek bölcsőji az emberiségnek veszedelmesek : a' Nilusdelta a' keleti dögkórnak (a' mi azonban még be nincs bizonyítva), a' Misisippidelta a' sárga láznak, a' Baj-