Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Első füzet

2). A' k

cletindiai cholera. 55 nadelta a

1 legpusztítóbb hideglelésnek, a' Pódelta a' pellagrának, a' Gangesdelta a' cholerának bölcsője. A' forró égalji tartományoknak (mellyek a' forkörökön — Wendekreis — belül fekszenek) bizonyos időjárási szakaszaik vannak. Bengáliában az ölő meleg Áprilistól egész Juniusig tart, innen kezdve egész Októberig szakadatlanul esőzik, és a' Gangesnek kiáradásai legnagyobb magasságokat Julius' végével érik-el (egészen űgy mint a' Nilus Egyptomban , melly mégis esővizét nem Egyptoinból, hanem a'magas közép-Afrikából hozza magával). Az itt igen rendesen járó évszakok már 1815ben azoknak hamarább megjelenése , tovább tartása, és fölforgása által egészen fölbomlottak. Az elözönlés igen kicsiny volt, és a' vizenyős síkságokból fololdódzott anyagok felemelkedtek a' levegőbe. 1817nek egyébként egészen száraz első három bónapaiban szapora esőzés uralkodott, a' risaratás nagyobbára roszul esett-ki: a' riskása vöröses, fekete és földes volt; azért is Naddiában már Májusban mutatkozott a' cholera, melly Juliusban tovább terjedvén, Augustusban már közönségessé lőn. 12. A' keleti cholerának támadása eredetileg a' levegőbeli poshadt anyagok elterjedésében látszik alapulni. Ezt bebizonyítani, világosan előadni nehéz , mert tudományunk még gyerkőcze, 's az egyébként könnyű űton megszerzendő lettdolgoknak (

factum) mennyiségét sokkal kevesebbre gyűjté , minthogy azokból bátor következéseket hozhassunk. A' mit tudunk abban áll, hogy 1. a' szikály vizek , 2. a' lapály síkságokon ? 3. a' rothadt állati 's növevényi anyagokkal tölt lég altestbeli bajokkal járó engedő vagy váltó lázakat okoznak. A' bőr azon orgánum, melly által a' külvilággal szakadatlan közködésben vagyunk; nedves vidékeken működésében meggátoltatik , semmit belülről nem fejthet (nem gőzölhet)-ki, ellenben beszíni kénytelen. A' bőrrel együtt az altestnek is kell szenvedni,