Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Első füzet

2). A' k

cletindiai cholera. 53 rint is jobban meg van gyuladva mint a' gyomor, az gyakorta levegőtől feszíttetik-ki, es sok zavaros fej

e'r, barna, zöld nedvet foglal magában, de sem valami merő, sem epe (Scott) nincsen benne; Bengaliában a' vékony belekben barna, a' vastagokban pedig fejérnyés (albuminosus) nedvet találtak. — A' máj vagyis job ollykor vértől feszült (Tytler) és domború felületén éröniléseket (extravasatuni) mutat; az epehőlyag sok sötét fekete szinű epével vagyon eltelve (Tytler); mások szerint Bengaliában barnával; az epemenetelek (ductus biliosi) mindenkor el vannak zárva (Scott). A* vesék kicsinyek, a' hudhólyag öszveesett, és a' vizeilettől szinte, vagy egészen üres. A' jobb szív ki van tágulva, 's tele fekete aludt vérrel, a' bal öszveesett (Tytler), a'szívhártya savót nem tart, — A' tüdők vagy természetesek, vagy mint Bengaliában, fonnyadtak, Madrászban ollykor öszveesettek, többnyire még is e' helyt fekete vér által máj vagy lép állományú tekintetet nyertek, — Tytler a' hasnak belrészeit (viscera), a' tüdőket, és az agyat vértelve látta, de Scott is taJált a^ agy'gyomraiban torlódásokat és vérömléseket, a' gerinczagynak boritékai hasonlóan gyuladva valának. A' Bengáliában meghalt európai katonák gyomrát és belét levegővel telve, edényeiket pedig vértől duzzadva találák, 10, Távol okai akárnielly nembéli cholerának fplebb adattak elő. Ezek a' hasmenés', a' vérhas' és engedő lázak' okaihoz kocczannak úgy, hogy ezen betegségek vagy egymás mellett folynak-le, vagy egymást váltogatva ki-kipótolgatják. Itt sok marad homályban, mi csak mélyebb vizsgálatok által fejtethetik és világosíttathatik-meg, miijek itt ugyan helye nincsen, de reményleni lesz reá alkalmam.—Az okoknak magasabb kifejlődése, azon időben, mellyben egyébként vérhas uralkodik, nem csak cholerát, de járványos cholerát is támaszthat. Sydenham azt mondja,