Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Első füzet

1). A'. Vízrák. 19 lennek visszaemlékeztetni orvostársaimat mind azokra, mellyeket a' tapasztalás ezen betegségről irva hagyott. Vízráknak nevezzük azon, leginkább a' gyermekkorban megjelenni szokott, fekélyes rothadást, melly különösen a' száj' lágy részeiben kezdődve hovatovább mélyen 's széltében elharapódzik. a' kemény részeket is megemészti, 's az életet rövid idő alatt veszedelembe ejti. Fészke ezen betegségnek a'száj' részei, mint az íny , ajkak, szájszügletek, arczok, 's noha ritkán, de néha még a' nőnem' szemérmajkai is. Előjelei ezen bajnak nem ollyanok, mint a' mellyekből azt bizonnyal lehetne bevárni. így: a'mind inkább sáppadó orczának a' szájszögleteknél való ránczosodása (Kichter A. L.) , vagy meg-megjelenő vizcnyőssége (oedema), a' zsebre (aphthae, Keimann), az orr- és szájvérfolyás, torokfájás , a' test' egész valójának senyves képe sem mindég a' legbizonyosabb előjelek közé tartoznak. Helybeli jelei. Jobbadán a'száj' előlső, ritkán hátsó felének akármelly részében a' beteg nevekedő , sütő meleget, égető viszketést, fájdalmat, vagy eltompúlást (Hébréard szerint) érez, 's újaival azon részhez nyúlogál. Majd a' szomszéd nyirkedények', mirigyek' földuzzadásával az elébb csak szivárgó nyál folyó, vékony, eves 's bűzös; a' duzzadt részek fájdalmasak; a' lehellet' szaga kellemetlen, az ízlés tompa , érczes ; az ételrágás eleinte nehéz , később lehetetlen ; az orcza senyvedt, duzzadt, piszkosfejér kezdenek lenni. Azalatt a' senyvedő részen daganat támad, melly az ajak - és pofavízráknál eleinte sima, keménykés, de az újak' nyomásának enged, kövérfény ű, vizenyős, halványpiros, sütő, néha terjedtebb, egy ponton fölemelkedettebb, melly pont a' többinél pirosabb is, keményebb is. Ezen kórjelek' öregbedtével , a'most említett ponton, ritkán több helyen egyszerre. 's rende2 *