Schultheisz Emil: Traditio Renovata. Tanulmányok a középkor és a reneszánsz orvostudományáról / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 21. (Budapest, 1997)
12. Medicina a reneszánsz egyetemen
MEDICINA A RENESZÁNSZ EGYETEMEN TANKÖNYV ÉS CURRICULUM* A nagyon rövid életű hazai orvoskaroknak, minden ünnepélyes deklaráció ellenére, nem volt, mert nem lehetett jelentős befolyása az orvosképzésre és az orvosi életre. Ismerve az egyetemek meghatározó szerepét az európai orvosi műveltségben s tudva azt, hogy Magyarország orvosai tudásukat és műveltségüket a reneszánsz idején külföldi egyetemeken szerezték, az ezek stúdiumaiba való betekintés képet ad a magyar és hazánkban működött külföldi orvosok felkészültségéről. A status quaestionis-hoz Az elmúlt fél évszázad reneszánsz-kutatása két irányban haladt. Jacob Burçkhard 1860-ban írott remek könyvében 1 kialakított reneszánszképet nem minden alap nélkül kritizáló középkor kutatók 2 a reneszánsz és a középkor között élesen megvont határokat elmosva, a középkorkutatás új eredményeinek birtokában a reneszánsz eredetét és eredetiségét is kétségbevonva, 3 a korszakot csak a ,,12. századi reneszánsz" 4 quasi függelékének tartják. 5 A medievisták argumentumainak kizárólagosságával szemben a reneszánsz- és humanizmus-kutatás, mai legjelesebb képviselői (Buck, Garin, Kristeller, Keil és mások), 6 a kö* Megj. in: Comm. Hist. Ar is Med. 149—157. (1996) 19—56. 1 Burçkhard , Jacob: Die Kultur der Renaissance in Italien (Phaidon Ausgabe, Leipzig, s. a.) 2 Ferguson szerint egyenesen ,,revolt of the medievalists '-rol van szó. Ferguson, W.K.: The Renaissance in Historical Thought. Five Centuries of Interpretation (Boston, 1948) p. 18 3 Nordstrom, J.: Moyen Age et Renaissance (Paris, 1933); Gilson, E.: „Humanism médieval et Renaissance" in: Les idées et les lettres (Paris, 1932) pp. 171—196. Különösen Curtius volt azon az állásponton, hogy a nyugati kultúra az antikra folyamatosan épülő egységes szubsztancia, beleértve a természettudományokat is. V.ö. Curtius, E.R.: Europäische Literatur und lateinisches Mittelalter (Bern, 1954) p. 30 ff 4 A «renaissance of the twelfth Century» kifejezést Rashdall, H.: The Universities of Europe in the Middle Ages (Oxford, 1895) című alapvető munkájában használja. 5 Buck, A.: „Gab es einen Humanismus im Mittelalter?" in: Romanische Forschungen 15 (1963) pp. 213—230 6 Buck, A.: Zum Begriff und Problem der Renaissance (Darmstadt, 1939); u.a.: „Der Beitrag des RenaissanceHumanismus zur Ausbildung des naturwissenschaftlichen Denkens" in: Sitzungber. Geschichte zur Beförderung der gesamten Naturwissenschaften zu Marburg 37 (1966) pp. 33—45; u.a.: Das Geschichtsdenken der Renaissance (Krefeld, 1957); Kristeller, P.O.: „Humanism and Scholasticism in the Italian Renaissance" Byzantion 17 (1944—45) pp 346—774; u.a.: Medieval Aspects of Renaissance Learning (Durham, 1974); u.a.: Renaissance Thought 2 vols, (New York, 1961—65); u.a.: Studies in Renaissance Thought and Letters (Róma, 1956, repr. 1969); u.a. : Iter Italicum 2 vols (Leiden, 1963—65); u.a.: The Classics and Renaissance Thought (Cambridge, Mass. Harvard U P: 1955); Garin, E.: L'umanesimo italiano (Bari, 1952); u.a.: Scienzja e vita civile nel Rinascimento (Bari, 1068); u.a.: La cultura ftlosoftca de Rinascimento (Firenze, 1961), Keil, G.-Schmitz, R. Hrsg.: Humanismus und Medizin (Weinheim, 1994).
