Schultheisz Emil: Traditio Renovata. Tanulmányok a középkor és a reneszánsz orvostudományáról / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 21. (Budapest, 1997)
11. Tankönyv és curriculum a középkori orvosi fakultáson
83 előzően. 6 2 Ez nem kizárólag logikát jelentett, mint ahogy az említett rendelet nevezi, hanem a septem artes liberales egészét a logikával. ,,A logika tanulmányozása összefonódott az orvostudománnyal" írja Marót Miklós. 6 3 Ez az „összefonódás" évszázadokon át tartott. Eredete Galénoszig nyúlik vissza, aki logikai műveket is írt, de egyes orvosi munkáit is felhasználta, hogy logikai gondolatait kifejtse és magyarázza. 6 4 Logikai fejtegetéseiben, leginkább az Eiszagógé dialektiké-ben, a hipotetikus szillogizmusok kapcsán számos példát élettani funkciókból merít. így a diszfunkciók kondicionálássá alakítását a táplálék továbbjutásával és a gyomorműködéssel illusztrálja. 6 5 Az artes stúdiumokban előadott logika a későbbi században az egyes orvosi anyagba beleépült. A bolognai egyetem statútumaiban a studiosi medicinae számára előadott és vizsgaköteles tárgyak között találjuk, mint a kor többi egyetemén is. 6 6 Galénosz „tanítványai" voltak azok az arab és szír orvosok, akik szükségét érezték, hogy az orvostudományon kívül a logikában is járatosak legyenek. 6 7 Avicenna Galénosz nézeteit, így a kijelentéslogika területén elsőként kanonizált tézisét, de a számára elérhető minden véleményt bedolgozta kommentárjaiba. Kora egész logikai tradícióját foglalta össze, őrzi meg és gondolja tovább. Alapja Arisztotelész Organon-ja és Porphyrios Eiszagogé-'µ, tartalmazza továbbá — a kor szokásának megfelelően — Arisztotelész Rhétorikáját és Politikáját is. Sok kérdésben Galénosz követi az Eiszagógé dialektiké alapján. 6 8 A logika tanulása független attól, hogy azt az artes keretében tanulták, vagy a medicina tĥeóriça kapcsán hallgatták. A kor orvosi szemlélete alakításában Petrus Hispanus tananyagként használt orvosi munkái mellett, Avicenna filozófiai munkásságán alapuló logikai írásai, legfőképp a Summulae logicales, jelentős szerepet töltöttek be. Petrus Hispanus logikai munkája évszázadokon át kanonizált egyetemi tankönyv volt. 6 9 Hogy az arab orvosok, tulajdon6 2 História Diplomatica Fr¿đeñçi II. 1 vols. Ed. I. A. Huillard — Bréholles, (Paris, 1852) p. 61, és pp. 285—7., valamint Hain, W. H.—Seppert, H.: Die Medizinordnung Friedrichs II. (Eutin, 1957) pp. 48—49. 6 3 Marót Miklós: A görög logika Keleten (1983) p. 11. 6 4 Galénosz De symptomatum causis, 269; Die simplicium medicamentorum temperamentis ac facultatibus libri IX. Is ff. 99 6 5 Galénosz ED 34/19-35e. ED 35/5—36/7. - Galeni Inst. log. Ed. C. Kalbfleisch, (Leipzig, 1896) 6 6 A Bolognai statútum ,,philosophiae ac medicinae scolarium Bononiensis gymnasii statuta". Az 1432-ből származó teljes szöveg 1609-ben jelent meg nyomtatásban. Denifle már 1887-ben publikálta a statútumok legrégebben ismert 1317-ből való nem teljes szövegét és addendumként 1347-ben írott részét. Érdekes, hogy erre a szövegre Magyarországon, Pozsonyban a káptalani könyvtárban bukkant rá. {Arch. f. Literatur und Kirchengeschichte, (1887) pp. 195—196.) Összefüggés lenne a statútumok hazai előfordulása és az Academia Istropolitana vagy a pécsi egyetem organizációja között? Utóbbiról tudjuk, hogy a bolognai egyetem mintájára szervez etett. 6 7 Marót Miklós: i. m. (valamint Arisztotelésztől Avicennáig, 1983.) világosan fejti ki Galénosz szerepét a logika történetében. Ismerteti a logika és a medicina történeti kapcsolatát, az arab iskolák szerepét az arisztotelészi és sztoikus filozófia közvetítésében, illetve Avicenna révén gazdagításában. A Kelet legjelentősebb kora középkori orvosi iskolája Gundishapur, egyben a filozófiai-logikai tanulmányok egyik központja. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy az arisztotelészi logika megőrizte állásait, sőt az egész birodalomban, még Andalúziában is elterjedt. (Marót: i. m. (1983), p. 11.) A logikának az orvosi tananyagban betöltött szerepe is hozzájárult az arisztotelészi logika növekvő befolyásához. 6 8 Gätje, H.: ,,Zur Lehre von den Voraussetzungsschlüssen bei Avicenna" Zsch. f. Geschichte der Arabisch — Islamischen Wissenschaften, Bd. 1985, p. 145., V.ö. még Shehaby, N.: The propositional logic of Avicenna. (Boston) Avicenna egyéb filozófiai munkáit illetően utalok Marót munkáira, ahol a teljes irodalom megtalálható. 6 9 Ismeretes, hogy Luther Márton hallgatta. V.ö. Mųĥailÿ, I. P.: The Summulae logicales of Peter of Spain. (Notre Dame, Indiana, 1945) Melanchton írásaiban felhasználta, Id. Melanchton Phil. Initio Doctrinae Physiciae, Lib. 1. 9. (Ars Mediça. Lipsiae, 1563)
