Schultheisz Emil: Traditio Renovata. Tanulmányok a középkor és a reneszánsz orvostudományáról / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 21. (Budapest, 1997)
22. A hazai orvosképzés története a nagyszombati orvosi kar felállításáig
Z^oo¡ Az orvosi kar felállításának szükségességét Kollonics Lipót érsek viszont elismerte, sőt szükségesnek látta. Erre utal 1689-ben írt „Einrichtungswerk" című javaslata, melyben teljes, tehát orvosi fakultással is rendelkező egyetem felállítása mellett szól, azt remélve, hogy így Magyarország kellő számú képzett orvoshoz jut 6 5. Az orvosi kar felállítását megelőzően a legjelentékenyebb tervezet Perlitzi János Dánieliő\ származik. Perlitzi, akkor Nógrád megye főorvosa, 1751-ben Mária Teréziához tervezetet nyújtott be, melyben orvosi egyetem, tudományos akadémia és országos könyvtár szervezésére tett javaslatot. A tervezet első fejezetében felsorolta minadazokat az egészségügyi és gazdasági károkat, melyeket a kellő számú és képzettségű orvos hiánya okoz, indokolja a hazai orvosképzés szükségességét. A 2. fejezet a hazai orvosi tanulmányok előnyét fejtegeti. A 3.ban az általa elképzelt orvosi iskola szevezésének módját, tárgyi feltételeit ismerteti. Különösen figyelemre méltó, hogy Perlitzi tulajdonképpen az egyetemtől teljesen függetlenül kívánta ezt az általa tervezett orvosi felsőoktatási intézetet felállítani a pesti rokkantak házában, illetve egy másik verzió szerint, a Selmecbányái városi kórházzal kapcsolatosan 6 6. Perlitzi tervezetéből, mint ismeretes, nem lett semmi. Az első nyilvános akadémiai jellegű „orvosképző iskola" az 1769-ben Egerben létesített püspöki orvosi iskola, melyet az egri irgalmasrendi kórházzal kapcsolatban gróf Esterházy Károly egri püspök állított fel az Egerben 1740 óta működő jogi iskola kiegészítéseképpen. A „Sçĥola Medicinalis" szervezője és vezetője Markĥot Ferenc dr., Szolnok és Heves vármegyék főorvosa 6 7. Az egri Sçĥola Medicinalisban a bolognai egyetemen végzett Markĥot Ferenc doktor, aki az irgalmasrendi kórház főorvosa is volt, tíz hallgatót oktatott a kor szokásának megfelelően meghatározott, előre kijelölt tankönyvekből. Az előadások és gyakorlatok színhelye az irgalmasrendiek kórháza volt, ahol valóban minden lehetőség megvolt a gyakorlati képzéshez 6 8. Nem vitás, hogy az iskola kezdetben legfelsőbb, tehát legalábbis helytartótanácsi engedéllyel működött. Ringelhann és Soós megtalálták Markhot 1784-ben II. József császárhoz benyújtott panasziratát, melyben azt írja, hogy ,,legfelsőbb engedély és püspöki hozzájárulás alapján az egri orvosi katedrán mint nyilvános oktató, általános megelégedés mellett fejezte be az első Studium évét és hasonló módon folytatta a továbbiakat" 6 9. Nem ismertes, hogy az engedélyt mikor vonták vissza. Valószínű azonban, hogy ez összefüggésben van a nagyszombati karon az oktatás megindulásával. Az egyetemi orvosi fakultás felállításával az egri orvosi iskola elsorvadt, és 1774-ben megszűnt. Bizonyos, hogy az egri Sçĥola Medicinalis jelentős állomás a magyar orvosképzés történetében, ha fennállásának rövid ideje és az itt tanult hallgatók csekély száma miatt, jelentőségét nem is szabad túlbecsülni. Sebészképzés és a sebészcéhek A kezdetben egységes medicina két alapdisciplínája, a belorvoslás és a sebészet Galénosz korában kezd szétválni. Ez a mindkét ág számára kedvezőtlen folyamat az arab befolyás növekedésével fokozódik. Maximumát a 12—13. században éri el. Az egyház kijelentése: ,,ecclesia 6 5 Ernyey J.: A Magyar Gyógyszertud. Társ. Értesítője. 1935. 486. 1. 66 Linzbauer X. F.; /. m. II. 270. 6 7 Fináczy E.: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. 1899., 310. 1., valamint Ringelhann B.: Az első magyar orvosi iskola. Orvosok Lapja 1948. 15. 1. 6 8 Ringelhann B.—Soós I.: Adatok az egri orvosi iskoláról. Orvostört. Könyvtár Közi. 21. 1963. 129. 1. és köv. 69 Ringelhann B.—Soós I.: I. m. 130—131. 1.
