Schultheisz Emil: Traditio Renovata. Tanulmányok a középkor és a reneszánsz orvostudományáról / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 21. (Budapest, 1997)
22. A hazai orvosképzés története a nagyszombati orvosi kar felállításáig
Z^oo¡ Dánielé. A nagy irodalmi munkásságáról híres és széles körű praxist folytató felvidéki orvos kérmárki magániskoláját számos orvosjelölt látogatta. A mellette tanuló Gömöri Dávid már két év után megkapta a jénai orvosdoktori diplomát 6 0. A 18. század másik híres magániskoláját Moller Károly Ottó tartotta fenn Besztercebányán. Ez a híressé vált Academia Molleriana többek között olyan, később nagy hírűvé vált orvosok tanulmányait indította el, mint Madai Dávid Sámuel, Perlitzi János Dániel stb. Tanítványai számára írta „Succincta morbos çųrandi metĥódus suis auditoribus in domesticis scholis dictata" című művét 6 1. Orvosi fakultással rendelkező országokban is jelentős szerepe volt az orvosképzésben a magániskoláknak. Mióta Boerhaave az elméleti oktatásnak a klinikai gyakorlattal való kiegészítését az orvosképzés gerincévé tette, a kórházakon, ill. klinikákon túlmenően a mindennapi gyakorló orvosi munka segítette elő a klinikai tanulmányok kiegészítését és segítette elő a 18. században a magániskolák virágzását. Főként neves klinikusok magángyakorlatát látogatták hallgatóik, és részt vettek mesterük magánpraxisának vizitjein. De ezt megelőzően sem tartozott ez a kiképzési mód a ritkaságok közé, hiszen már Paracelsus említi, hogy számos tanítványa között két értelmes magyar is volt: ,,... von Pannónia seyen zween wohlgeratĥen..." 6 2. Eperjesen a 17. század második felében Weber János orvos és gyógyszerész volt a városbíró. Egykorú feljegyzések szerint saját költségén orvos-gyógyszerészeti iskolát tartott fenn Eperjesen. A felvidékihez hasonlóan Erdélyben is több orvosi magániskolával találkozunk. Bologa egyenesen ,,egy sajátosan erdélyi jelenségnek" nevezi a magánúton folytatott orvosi tanulmányokat. A magániskolát fenntartó orvosok között találjuk Páriz Pápai Ferencet; később Kölesérinek is voltak növendékei 6 3. Perlitzi János tervezete és az egri „Sçĥola Medicinalis" A magániskolák azonban bármily jók voltak is, nem pótolhatták az egyetemi orvosképzést. A középkori egyetemek megszűnése után több kísérlet történt orvosi kar felállítására, bár az egyház e kérdésben nem foglalt el egységes álláspontot. A jezsuita rendnek nem volt célja az orvosi kar felállítása. Ha Pázmány elvileg nem is zárkózott el egy orvosi fakultás felállításának gondolatától, semmi erre irányuló különös törekvést nem mutatott. Mikor azonban a jogi és orvosi kar létesítése elméletileg szóba került, Mutio Vi e lesçĥ¿, a jezsuita rend római generálisa, 1635. szept. 1-én kelt levelében a következőket írta Pázmánynak: ,,Barberini bíboros (Francesco Barberini VIII. Orbán pápa államtitkára és unokaöccse) jól tudja, hogy Magyarországon a jogi és orvosi hivatásra nem minősítenek, ám ennek különösebb szüksége nem látszik fennforogni, mert hiszen számos akadémiai hagyatott már jóvá és nyert megerősítést, amelyben sem jogi, sem orvostudományi doktorok nem graduáltattak". Meglepő egyébként, hogy egy ideig a nagyszombati egyetem alapításához a pápa éppen a két világi kar — a jogi és orvosi — hiánya miatt nem adta beleegyezését. Pázmány egyik, az alapítás tervébe beavatott paptársa, később az egyetem rektora, Dobronoki páter számol erről be naplójában 6 4. 6 0 Gortvay Gy.: I. m. 47., valamint Schultheisz E.: Orvostört. Könyvtár Közi. 6-7. 122—138. 1. 6 1 Vámossy: /. m. 57. 1. 6 2 Nova Acta Paracelsica. 1946, 173. 1. 6 3 Bologa V. 1.: I. m. 160. 1. 6 4 Franki V.: Pázmány Péter és kora. Pest, 1872, II. 162. 1.
