Schultheisz Emil: Traditio Renovata. Tanulmányok a középkor és a reneszánsz orvostudományáról / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 21. (Budapest, 1997)

22. A hazai orvosképzés története a nagyszombati orvosi kar felállításáig

Z^oo¡ Dánielé. A nagy irodalmi munkásságáról híres és széles körű praxist folytató felvidéki orvos kérmárki magániskoláját számos orvosjelölt látogatta. A mellette tanuló Gömöri Dávid már két év után megkapta a jénai orvosdoktori diplomát 6 0. A 18. század másik híres magánisko­láját Moller Károly Ottó tartotta fenn Besztercebányán. Ez a híressé vált Academia Molleri­ana többek között olyan, később nagy hírűvé vált orvosok tanulmányait indította el, mint Ma­dai Dávid Sámuel, Perlitzi János Dániel stb. Tanítványai számára írta „Succincta morbos çųrandi metĥódus suis auditoribus in domesticis scholis dictata" című művét 6 1. Orvosi fakultással rendelkező országokban is jelentős szerepe volt az orvosképzésben a magániskoláknak. Mióta Boerhaave az elméleti oktatásnak a klinikai gyakorlattal való kiegé­szítését az orvosképzés gerincévé tette, a kórházakon, ill. klinikákon túlmenően a minden­napi gyakorló orvosi munka segítette elő a klinikai tanulmányok kiegészítését és segítette elő a 18. században a magániskolák virágzását. Főként neves klinikusok magángyakorlatát láto­gatták hallgatóik, és részt vettek mesterük magánpraxisának vizitjein. De ezt megelőzően sem tartozott ez a kiképzési mód a ritkaságok közé, hiszen már Paracelsus említi, hogy szá­mos tanítványa között két értelmes magyar is volt: ,,... von Pannónia seyen zween wohlgerat­ĥen..." 6 2. Eperjesen a 17. század második felében Weber János orvos és gyógyszerész volt a városbíró. Egykorú feljegyzések szerint saját költségén orvos-gyógyszerészeti iskolát tartott fenn Eperjesen. A felvidékihez hasonlóan Erdélyben is több orvosi magániskolával találko­zunk. Bologa egyenesen ,,egy sajátosan erdélyi jelenségnek" nevezi a magánúton folytatott orvosi tanulmányokat. A magániskolát fenntartó orvosok között találjuk Páriz Pápai Feren­cet; később Kölesérinek is voltak növendékei 6 3. Perlitzi János tervezete és az egri „Sçĥola Medicinalis" A magániskolák azonban bármily jók voltak is, nem pótolhatták az egyetemi orvosképzést. A középkori egyetemek megszűnése után több kísérlet történt orvosi kar felállítására, bár az egyház e kérdésben nem foglalt el egységes álláspontot. A jezsuita rendnek nem volt célja az orvosi kar felállítása. Ha Pázmány elvileg nem is zárkózott el egy orvosi fakultás felállításá­nak gondolatától, semmi erre irányuló különös törekvést nem mutatott. Mikor azonban a jogi és orvosi kar létesítése elméletileg szóba került, Mutio Vi e lesçĥ¿, a jezsuita rend római ge­nerálisa, 1635. szept. 1-én kelt levelében a következőket írta Pázmánynak: ,,Barberini bíbo­ros (Francesco Barberini VIII. Orbán pápa államtitkára és unokaöccse) jól tudja, hogy Ma­gyarországon a jogi és orvosi hivatásra nem minősítenek, ám ennek különösebb szüksége nem látszik fennforogni, mert hiszen számos akadémiai hagyatott már jóvá és nyert megerősí­tést, amelyben sem jogi, sem orvostudományi doktorok nem graduáltattak". Meglepő egyéb­ként, hogy egy ideig a nagyszombati egyetem alapításához a pápa éppen a két világi kar — a jogi és orvosi — hiánya miatt nem adta beleegyezését. Pázmány egyik, az alapítás tervébe beavatott paptársa, később az egyetem rektora, Dobronoki páter számol erről be nap­lójában 6 4. 6 0 Gortvay Gy.: I. m. 47., valamint Schultheisz E.: Orvostört. Könyvtár Közi. 6-7. 122—138. 1. 6 1 Vámossy: /. m. 57. 1. 6 2 Nova Acta Paracelsica. 1946, 173. 1. 6 3 Bologa V. 1.: I. m. 160. 1. 6 4 Franki V.: Pázmány Péter és kora. Pest, 1872, II. 162. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents