Schultheisz Emil: Traditio Renovata. Tanulmányok a középkor és a reneszánsz orvostudományáról / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 21. (Budapest, 1997)
22. A hazai orvosképzés története a nagyszombati orvosi kar felállításáig
Z^oo¡ találjuk annak, hogy a pécsi egyetemnek orvosi kara lett volna 3 3. A pécsi Studium generale a 15. század elején megszűnt 3 4. Ami tovább folyt, az csak Studium particulare, ahol az orvosi oktatás már elvileg sem lehetséges. Azonban a Studium particulare sem hanyagolható el az orvosképzést illetően. Ahhoz ugyanis, hogy az egyetemi tanulmányokat valaki megkezdhesse, előbb absolválnia kellett a septem artes liberales studiumait. Az artes-oktatás pedig nemcsak a teljes Studium generálén, de a particularén, a káptalani iskolákban is folyt 3 5. Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején Buda lett a birodalom talán legjelentősebb kultúrközpontja. Ennek a nagy kulturális fellendülésnek egyik legfontosabb momentuma hazai viszonylatban az Óbudai Egyetem létrehozása. Az Óbudai Egyetemet kétségtelenül Zsigmond király — s nem mint azt többen állítják, az óbudai káptalan — alapította 3 6. A pápai megerősítő bulla bizonyítja, hogy az alapítás 1395-ben történt 3 7. A megerősítést Zsigmond kérésére IX. Bonifác adta. Kancellárnak Lukács óbudai prépostot jelölte meg 3 8. 1410-ben ugyancsak Zsigmond kérésére XXI. János (az ellenpápa) erősíti meg az Óbudai Egyetem privilégiumait. Ez a bulla expressis verbis szól az orvosi karról is. A vonakozó szövegrész magyar fordításban így hangzik: megállapítjuk és rendeljük, hogy a nevezett Óbuda városában örök időkre egyetem álljon fenn a szent hittudomány, a kánoni és a polgári jog, az orvosi tudomány (kiemelés tőlem Sch. E.) és a szabad művészetek karával, vagyis minden megengedett karral, továbbá, hogy azon egyetem tanárai mindazon kiváltságok és szabadságok részesei legyenek, melyeket a párizsi és bolognai, az oxfordi és kölni egyetemeken a tudósoknak és magistereknek, a tanároknak és tanulóknak, különösen a hittudományi karon az apostoli Szentszék, a római birodalom, vagy bárki más adományozott" 31 9. 1448-ban Stock Miklós orvosdoktor és óbudai prépost az egyetem kancellárja 4 0. Ulrich von Rychenthal arról tudósít, hogy a konstanzi zsinaton Zsigmond kíséretében részt vettek az Óbudai Egyetem tanárai. Ezek között volt: Diernach-Tyrnau (Nagyszombati?) Mátyás, teológiai és valószínűleg, de nem bizonyítottan medicinae-doktor, valamint K os éin Simon orvosdoktor. Utóbbi orvos voltához kétség nem fér. Rychenthal őt mint ,,meÿster in der erezneÿ "t említi, majd ismét előfordul a doctores et magistri in medicinis között mint ,,Simo Clostai" 4 1. Nincs azonban alap arra, hogy a bécsi egyetemről Óbudára 1396-ban meghívott Johannes Horaw orvos lett volna 4 2. Jóllehet az orvosi oktatás részleteiről adatok nem marad3 3 A pécsi egyetemet mint minden kart tartalmazó, tehát teljes Studium generale még legújabban is tényként említi Grundmann, H.: Vom Ursprung der Universität im Mittelalter (Berlin, 1957.) című, egyébként pontos munkájában. 3 4 Csizmadia A.: I. m. 211—213. 1. 3 5 Békefi R.: A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. 248. ff. Az orvostörténeti irodalomban követett gyakorlat, mely orvosképzést sejttet, ha egy iskolában Arisztotelészt, vagy Avicennát tanítottak, helytelen és alaptalan. 3 6 Diener, H.: Zur Geschichte der Universitätsgründungen in Alt-Ofen (1395) und Nantes (1423). Quellen und Forschungen aus italienischen Archiven Bd. 42—43. 1963. 265. ff. 3 7 Fraknói V.: Nyomozások a pápai levéltárakban. Századok, 1892. XXVI. 193. 1. 3 8 Diener H.: 1. m. 269. ff. 3 9 Fraknói V.: Oklevelek a pápai levéltárakból. Tört. Tár. 1892. 398—401. 1. 4 0 Horváth H.: Zsigmond király és kora. Budapest, 1937. 86. 1. 4 1 Rychenthal, U. von: Concilium von Constanz, 1483. 146 verso, valamint Schultheisz, E.— Tardy, L.: Die Budapester Universität und ihre Vorfahren. Die Grünenthal Waage, Bd. 3. 1963, p. 70—80. 4 2 Aschbach: Geschichte der Universität Wien I. Lányi (A magyar kath. klérus érdemeinek emléke 1848. 81. 1.) orvosként tartja nyilván csak azért, mert Wallasky Conspectusában (p. 82.) „inter viros eruditione claros" véletlenül több orvos között sorolja fel.
