Schultheisz Emil: Traditio Renovata. Tanulmányok a középkor és a reneszánsz orvostudományáról / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 21. (Budapest, 1997)

22. A hazai orvosképzés története a nagyszombati orvosi kar felállításáig

Z^oo¡ tak fenn, tekintettel a tanári kar összetételére, az egyetem szervezetére, nyilvánvaló, hogy az Óbudai Egyetemen annak megszűnéséig orvosképzést is folytattak

4

3. A középkor negyedik egyetemének alapítása Mátyás király nevéhez fűződik. Az általa alapított pozsonyi egyetem initiatora a humanista Vitéz János. II. Pál pápa Mátyás kérésére Vitéz Jánoshoz és Janus Pannoniushoz intézett bullájában felhatalmazta az érseket, hogy az ország bármely városában, melyet a király e célra kijelöl, egyetemet hozzon létre minden fakultással. Megengedte, hogy az újonnan alapítandó egyetemet a bolognai egyetem mintájára szervezze, annak statutumait átvegye. Ez az oklevél Rómában kelt 1465. május 19-én

4

4. Az Istropolisban (Pozsony) felállított egyetem első kancellárja Vitéz János, aki 1467-ben már tanárokat küld esztergomi aulájából a pozsonyi egyetemre

4

5. Az egyetem ünnepélyes megnyitása 1467. július 20-án történt. Az egyetemi orvosképzés történetét illetően nagy fontosságú Vitéz János prímásnak Pozsony város tanácsához Esztergomból 1467. július 18-án írott levele. Ebben említi, hogy az új egyetemre küldi többek között tanárként Péter mester orvosdoktort ,,... preterea Magistrum doctorem areium et medicine ut iam Domino annuente in illa universitate, id, quod institutum est, execucioni demandetur, incipiantque eççi¤nes' '

4

6. Péter mester itt nyilván egymaga adta elő a teljes medicinát. Ez nem szól ellene az orvoskar teljes érvényű működésének, mert mint ismeretes, még a 16. században is nem egy német egyetemen (Wittenberg, Tübingen) egy-egy orvostanár egymaga képviselte a fakultást

4

7. Az orvosképzés szempontjából természetesen nem hanyagolható el az a körülmény sem, hogy az Academia Istropolitanán a quadrivium tanára nem kisebb tudós volt, mint Regiomontanus

4

8. Köze lehetett a medikusok oktatásához a neves természettudós Ilkusch Mártonnak is. Ilkusch mint asztrológus lett híres, de orvosi tanulmányokat is folytaott a krakkói egyetemen. A pápa 1470-ben már orvosdoktornak címezi

4

9. Ilkusch doktor Mátyás király egyik kedvence, akinek nevével később a budai egyetemen is találkozunk

5

0. Az orvosképzés részleteire vonatkozóan itt sem találunk részletes adatokat. Az erre vonatkozó különböző irodalmi utalások nem bizonyítottak. Tény, hogy a pozsonyi egyetemen szerzett tudományos fokozatok teljes értékűek voltak. A bécsi egyetem a Pozsonyban nyert egyetemi građust elfogadta

5

1. Bizonyos azonban, hogy az a Thüringer János, akit az orvostörténeti irodalom a pozsonyi egyetem orvosprofesszorának tart, csak tévedésből került a tanulók névsorából a tanárok 4

3 A középkori magyar egyetemek korai megszűnésének főként gazdasági okai voltak. Erre vonatkozóan lásd Csizmadia A.: I. m. 221. 1., aki ezt itt részletesen tárgyalja. 4

4 In exenso közli Császár M.: Az Academia Istropolitana, Mátyás király pozsonyi egyeteme. Oklevéltárral. Pozsony, 1914. 102—103. 1. « Ábel J.: I. m. 68-69. 1. 4

6 Ezt az oklevelet kiadta Belnay: Hist. Litt. Bonarumque Artium in Hungaria. Posony, 1799. 37. 4

7 Utrechtben például Henri le Roy, Apáczai Csere János egyik professzora, a kar egyetlen orvostanára. Vö. Bán I.: A magyarországi felsőoktatás a 16—17. században. Felsőoktatási Szemle 5. 1968. 281. 1. 4

8 Schier, X. X.: Memória Academiae Istropolitanae, 30—47. Meg kell itt még jegyeznünk, hogy míg a pápai iratokban használt ,,

Studium generale" kifejezés az egyetemi rangot jelölte, a később felbukkanó Academia Istropolitana megnevezés a humanista jelleget kívánta kifejezésre juttatni. Újlaki Ferenc győri püspök 1544. és 1546. évi perirataiban találkozunk az akadémia elnevezéssel: „Studium generale quod vulgo achademiam appelitant". Vö. Császár M.: /. m. Oklevéltár 35—36. sz. oklevél. 4

9 Békési J.: Kath. Szemle. 1902. 443. 1. 5

0 Finánczy E.: A középkori nevelés története. 260—266. 1. 5

1 Schrauf K.: A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve 111—114. 1.