Schultheisz Emil: Traditio Renovata. Tanulmányok a középkor és a reneszánsz orvostudományáról / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 21. (Budapest, 1997)

22. A hazai orvosképzés története a nagyszombati orvosi kar felállításáig

Z^oo¡ Középkori egyetemeink: Veszprém, Pécs, Óbuda, Pozsony Ami a középkori hazai iskolákat illeti, a veszprémi volt az első, mely a Studium generale szintjét megközelítette. Valószínű, hogy a veszprémi káptalani iskolát III. Béla emelte egyetemi rangra és bővítette ki studiumait, nyilvánvalóan a párizsi mintájára (,,prout Parisius in Francia")

2

2. Az egyetem működéséről nem sokat tudunk, a kor viszonyaiból önként is következik azonban, hogy a 12. század második felében és a 13. században frequentált volt

2

4. Erre utal IV. László király 1276-ban kelt egyik okmánya, mely a veszprémi egyháznak tűzvész által történt elpusztításával foglalkozik és az akkor igazán horribilis összeget kitevő ötvenezer ezüst márka kártételei között a főiskola 3000 márka értékű könyvtárát is említi

2

5. Még közvetetten sincs adatunk arra vonatkozóan, hogy a veszprémi egyetemen medicinát adtak volna elő. A király egy másik, 1277-ből származó okirata

2

6, mely ugyancsak a veszprémi könyvtárat említi (,,Libris omnium scienciarum") nem elegendő arra, hogy ebből orvos¡ könyvekre és így indirekte orvosi karra következtessünk; mint arról már szó volt, az orvosi könyvek akár igen nagy száma is legfeljebb csak azt jelentené, hogy a kor szokásához híven egyes klerikusok Veszprémben is foglalkoztak az orvostudomány irodalmával és feltehetően gyakorlatával. Az egyetem tanári karát nem ismerjük. A 13. század utolsó két évtizedében hazánkban egyetem nem volt, jóllehet ennek szükségessége fennállott, mivel az 1309. évi budai zsinat megújította azt a pápai rendelkezést, mely érseki és püspöki iskolákban legalább egy jogban járatos tudós, illetve in artibus liberalibus képzett magister jelenlétét írja elő

2

7. Feltehetően ez volt egyik oka annak, hogy Nagy Lajos Pécsett új egyetemet alapított. Másik oka a királyi kancellária, valamint egyéb központi hivatalok jogban járatos tisztviselők iránti igénye lehetett

2

8. Az alapítás ideje 1367, amint az V. Orbán pápa megerősítő bullájából kiderül

2

9. A bullából kitűnik, hogy a pápa elvileg minden kar létesítéséhez hozzájárult, kivéve a teológiai fakultást

3

0. Az új egyetem szervezésénél mintául a bolognai szolgálhatott. Erre ural az egyetem első professzorának Galvano di Bologna-nak személye is

3

1. Ami a pécsi egyetem vonatkozásában az orvosképzést illeti, sajnos pozitívummal nem találkozunk. A pápai megerősítő bulla szövege elvileg ugyan lehetővé teszi orvosi fakultás felállítását, orvosi kar létesítéséről és megindulásáról azonban nincsen adatunk. Jóllehet Nagy Lajos király érdeklődése az orvostudomány és szeretete az orvosok iránt jól ismert

3

2, semmi nyomát nem 2

3 Commentarior. Tom. II. L¡b. V/39. 94. 2

4 Ábel J.: Egyetemeink a középkorban. Budapest, 5—7. 1. 2

Í Kerékgyártó Á.: /. m. 484. 1. 2

6 Ábel J.: /. m. 484. 1. 2

7 Fejér, X. F.: Cod. Dipl. VIII. 49. 2

8 Csizmadia A.: A pécsi egyetem a középkorban. Studia Juridica auctoritate Universitatis Pécs publicata, Budapest, 1965. 8. 9. 2

9 Békefi R.: A pécsi egyetem. Budapest, 1909. 14-25. 1. 3

0 Ennek okaira itt nem térhetünk ki, lásd erre vonatkozóan Denifie, H.: Die Entstehung der Universitäten des Mittelalters bis 1400. I., valamint Csizmadia A.: Az egyetemi oktatás Magyarországon a pécsi egyetem alapítása után a 14—15. században. Értekezések. 1964—1968. Budapest, 1968. 210. I. 3

1 Sorbelli, A.: Storia delta Universitá di Bologna. Bologna 1944. 1. 206., valamint Fügeđÿ E.: Alsáni Bálint, a pécsi egyetem második kancellárja. Jubileumi tanulmányok. Pécs, 1967. 97—109. I. 3

2 Wertner M.: Középkori magyar orvosok és gyógyszerészek. Szárdok, 1893, XXVII. 594—608. I., valamint Dereséñÿi D.: Nagy Lajos kora. Bp., 1942. 26—28. 1.