Schultheisz Emil: Traditio Renovata. Tanulmányok a középkor és a reneszánsz orvostudományáról / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 21. (Budapest, 1997)
22. A hazai orvosképzés története a nagyszombati orvosi kar felállításáig
Z^oo¡ A királyi udvarokban működő orvosok egy része külföldi, más része olyan ifjú, akit a király küldött tanulmányai elvégzésére külországi egyetemre. Már ///. Béla király négy magyar ifjút küldött a párizsi egyetemre. Egyike ezeknek Petrus Hungarus, későbbi kalocsai érsek és a királyi háziorvosa, ki orvosi tanulmányait végig Párizsban folytatta. A párizsi magyar egyetemi hallgatókra, közöttük a medicinát hallgatókra vonatkozóan fennmaradt Stephanųs Tornacensis rektornak III. Bélához intézett két levele (1192) 6. Nem akarjuk a magyar orvosok őseit a három görög műveltségű szkütha orvosnál (Abasis, Amharsis, Toxaris) keresni, akiket az egyébként igen kitűnő és pontos mediocohistoriographus, Weszprémi az első magyar orvosoknak tart 7, mint ahogy azt sem állíthatjuk, hogy Veszprémben már a 12. században tanították volna az orvosi tudományt 8 mert erre nincsen semmi adatunk 9. Azt sincs azonban okunk feltételezni, hogy legalább a 13. században, mikor az orvosi karokat Európaszerte szervezik, csak hazánk maradt volna el a haladó kor szellemétől. A középkori magyar orvosokról Weszprémi azt írja — és joggal —, hogy azok ,,... nem annyira világi emberek, mint belső hivatalbéli személyek, úgymint Ersekek, Püspökök, Kanonokok, Vikáriusok, Esperesek, Plébánosok, Szerzetesek és egyéb Papi Renden valók voltanak" m. Magyarországon az elméletileg is képzett orvosok megjelenése egybeesik a szerzetesrendek letelepedésével, illetve elterjedésével. Tudott, hogy a 11—13. században a bencés szerzetesek gyógyítással is foglalkoztak. Monte Cassino — ha nem is a későbbi klasszikus egyetemi formában —, de az orvosi oktatást illetően megelőzte Salernót 1 1. Apátjai között olyan nagynevű orvosokkal találkozunk, mint pl. Constantinus Africanus (megh. 1207). Magyarországi bencés kolostorokra vonatkozó okmányokban csaknem mindenütt felbukkan a xenodochiumra és főként az infirmariumra vonatkozó utalás. Nem egy helyen a gyógyító munka szervezeti feltételeinek részletezésével 1 2. Miután a rendnek hazánkban a 11. században 22, a 12. században 41, a 13-ban pedig már 64 apátsága és kolostora volt, nyilván a hozzátartozó infirmariumokkal, az itt kifejtett orvosi tevékenység nem lehetett jelentéktelen 1 3. Ha nem is akarjuk azt állítani, hogy itt lege artis orvosi felsőoktatás folyt, az orvosi tudományokban való képzésnek valamiféle — kismértékben elméleti, nagyobb részben gyakorlati — formája nélkül a rendtagok orvosi gyakorlata sem képzelhető el. A kereszteseknek és a templariusoknak is voltak szép számmal hazánkban xenodochiumai, csatlakozó infírmariumai, hospitiumai 1 4. Ezekben azonban orvosképzés soha nem volt. Inkább feltételezhető ez a ciszterciták és karthauziak rendjéről, akik a 12—13. században a pasztoralis munka mellett még beteglátogatással is foglalkoztak. IX. Gergely pápa 1234-ben kiadott rendelete utasítja a cisztercita konventet, hogy a Bácson alapított kórház vezetésére két, a medicinában jártas és képzett szerzetest küldjön 1 5. Nyilvánvaló tehát, hogy a 11—12. században a 6 Solymossy S.: Irodalomtörténeti Közi 1924. 34. köt. 81. 1. 7 Weszprémi, I.: Succincta Medicorum Hungáriáé et Transilvaniae Biographia, Lipsiae, 1774, II/l 196. 8 Demkó K.: A magyar orvosi rend története. Budapest, 1894. 42. 1. 9 Nem bizonyított azonban Magyary-Kossá ama feltevése sem, mely szerint az esztergomi káptalani iskolában János mester tanította volna az orvostudományt. Vö. Ungarische Medizinische Erinnerungen. Budapest, 1935. 2. 1 0 Weszprémi I.: Az Öt Magyar Országi Elmélkedéseknek Toldalékja, avagy, Hatodik Elmélkedés. A Magyar Országi régi Orvos Фçtorokról. Pozsony, 1795. 1 1 Haeser, H.: Lehrbuch der Geschichte der Medizin. Jena, 1875. Bd. I. 614—615. 1 2 Linzbauer, X. F.: Codex Sanitario Medicinalis Hungáriáé, Buda 1852—1856. Tom. 1. 429. 1 3 Rupp J.: Magyarország helyrajzi története I. köt. 2. r. 442. 1., a gyógyító tevékenységre vonakozóan 1. még Demkó i. m. 82—83. 1. 1 4 Linzbauer X. F.: I. m. 69-82., Rupp J.: I. m. 18—19. és 427. 1. 1 5 Linzbauer X. F.: I. m. I. 80. 1.
