Schultheisz Emil: Traditio Renovata. Tanulmányok a középkor és a reneszánsz orvostudományáról / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 21. (Budapest, 1997)

12. Medicina a reneszánsz egyetemen

122 Noha kétségtelen, hogy a korszak egyetemi orvosi stúdiumai elsősorban és túlnyomórészt elméletiek voltak, a betegágy melletti tanítást és tanulást nem becsülték le, hanem az része volt a curriculumnak. A reneszánsz vívmánya a középkor gyakorlatát messze meghaladó klinikai oktatás bevezetése.

15

9 Taddeo Alderotti Bolognában a 13. század elején betegei ágyához vezette hallgatóit, s hasonló vizitációkat más egyetemek tanárai és magiszterei is tartottak. A bécsi egyetem statútumai 1389-ben kórházi gyakorlathoz kötik a promóciót.

16

0 A kórházi, a kor viszonyait figyelembevéve megfelelő gyakorlat a 16. század első felében válik rendszeressé.

16

1 Montanus vezeti el hallgatóit a medicina practica előadásai keretében a teoretikus lekciókat követően a Szt. Ferencről elnevezett városi kórházba, melynek 1538 óta primáriusa volt. A medicina practica (1539), majd a medicina theoretica tanszékre való kinevezése (1543) után is megtartotta kórházi állását.

16

2 Utóda Hieronymus Mercurialis, aki 1570 óta tanított Páduában. O is folytatta a kórházi gyakorlatokat, nyilvános- és magánelőadásait egészítve ki demonstrációval.

16

3 Az 1567—78 közötti időről nincs feljegyzés, utána 15

9 Erről az orvostörténeti tankönyvek alig írnak, s az irodalomban igen sok az ellentmondó állítás, mind gyakorlati formáját, mind tartalmát illetően. Puschmann, egyebekben ma is helytálló munkájában azt írja, hogy ,,Sie [i.e. az egyetemek] boten keine vollständige fachmännische Ausbildung, sondern nur die auf der Literatur beruhende theoretische Grundlage dazu", v.ö. Puschmann, Th.: Geschichte des medizinischen Unterrichts von den ältesten Zeiten bis zur Gegenwart (Leipzig, 1909) p. 199. Ld. még Billroth, Th.: Über das Lehren und Lernen der medizinischen Wissenschaften an den Universitäten der deutschen Nation nebst allgemeinen Bemerkungen über Universitäten. Eine kulturhistorische Studie (Wien, 1876). Mivel a «practica» kifejezés nem csak a középkorban, de a 16—17. század folyamán is az előadások klasszikus «tĥeória practica» felosztására vonatkozik, a továbbiakban klinikai gyakorlatról beszélek, ami vagy a docens betegének ágya mellett, vagy később a városi kórházban folyt. 16

0 ,,De baccalariis in medicina promovendis ad gradum Doctoratus'' felirat alatt a következő olvasható: ,Item ordinamus quis promovendus ad gradum Licenciae vei Doctoratus medicine [!] ad minus visitare debet infirmos in Practica Medicine ad spácium unius anni cum Doctore facultatis eiusdem". V.ö. Kink, R.: Geschichte der kaiserlichen Universität Wien, Bd. I—

II. (Wien, 1854) Bd. II. p. 162. A bázeli egyetem statútumai ugyancsak legalább egy éves gyakorlatot írtak elő. Ld. Burçkhard , A.: Die Geschichte der medizinischen Fakultät Basel 1460—1900 (Basel, 1917 p. 340. Ezt a gyakorlatot 1455-ben az előadások előzetes látogatásához kötötték: ,,Quod nullus scolaris, antequam audivit eç i¤nes ad gradum baccalaureatus requisitas, visitat practicam" amit azzal indokoltak quod scolaris visítandó cum doctoribus practicas negligerent eç i¤nes, ad quas obligantur, e negligent studia in sciencia medicine et post, cum ad gradum promoventur, in scandalum facultatis ut empirici sine debito ordine et sine doctrina canonum in practica procedunt". Acta fac. med. Univ. Vindob. vol. II. Schrauf K. (Wien, 1899) pp 2,81. Öt évszázad alatt nem sokat változott a helyzet. 16

1 Tübingenben 1538-ban a beteglátogatás még nem klinikai gyakorlat. ,,Nulli, qui doctore¤s consequi sperat honores ante H orum conse

eų i¤nem in hoc oppido [?] medendi, rationem exercere phas est¤. Doctoribus tamen ordinär e docentibus, cum aegros invisunt, adsint, ut ab aliis exquisitam curandi methodum perdiscant.

'' Urkunden zur Gesch. der. Univ. Tubingen 1476 bis 1550 (1877) p. 315 16

2 A kórházban tudományos beszélgetéseket is szervezett. Ezeket a «dreų i»-kat vasárnaponként tartották, gyakran betegvizsgálattal, demonstrációval egybekötve. Elsősorban fiatal orvosok továbbképzését szolgálta. Jelen lehettek a studiosusok is, a «discussio»ban azonban ők nem vehettek részt. Tulajdonképpen ez a klinikopatológiai konferenciák praecursora. V.ö. Gauthier, L.P: Discours sur l'Histoire des Clinique (Paris, 1824) p. 7. f. valamint Montesanto, G.: Dell 'origine de le clinica medica in Padova (Padua, 1827) p. 21. ff. 16

3 A Natio Germaniça consiliariusa volt a natio egyetemi eseményeinek krónikása is. Ebben a krónikában Mercurialis Páduába való megérkezésekor ezeket jegyezték fel: , ,Tertio mensis augusti... Studium ver¤ médiçum hoc anno non parum ųminis accepit, ex adventų doctissimi viri D. Hyeronimi Mercurialis, qui ad lecturam Practicae Ordinariam, in locum clarissimi Frachiansani [!] defuncti, Roma advocatus et conductus stipendio 600 florinorum. Doctissimis autem suis lectionibus et publicis et privatis ac utiliter quoque institutis exercitiis, ea primo hoc anno praesitit quae et grata essen et spe uberrimi fructus am preclarae doctrinae in sui amorem pellicerent um alios multos nostrae Nationis plaerosque Diligentia huius viri et reliqui doctores excitati, ut lectionibus extraordinariis ea hoc anno praestiterint, quae vix ullo alio, quod eorum Studium ut in posterum quoque tam nobis quam aliis fructuosum sit, Altissimus fixit" In: Acta Nationis Alemannae. Anno 1570 3. Augusti Carta 58. ergo.