Schultheisz Emil: Traditio Renovata. Tanulmányok a középkor és a reneszánsz orvostudományáról / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 21. (Budapest, 1997)
12. Medicina a reneszánsz egyetemen
106 a sententia-gyű)XQmények, a concordantiae, conclusiones, conciliatores. 8 0 Ezeket eleve a tanulást megkönnyítő írásoknak szánták szerzőik. A kollégiumi könyvtárak az egyetemek, a karok könyvtárainak kiegészítői, katalógusaik a tankönyvirodalom forrásai. Erfurtban az 1400-as statútum a könyvkánonban Avicennát, Rhazest, Galénosz kötelezően írja elő, de a Viaticum-hoz fűzött vei consimilem 8 1 megjegyzés, amellyel sok fakultás ordo legeñđi-jében találkozunk, már választási lehetőségre utal. 1471-ben a freiburgi egyetem orvosi karának statútuma kétféle módon jelöli az előadásokat és a használandó tankönyveket: de modo legeñđi antiquitus servato és de modo et ord ne legeñđi noviter instituto. A kettő között azonban a sorrenden kívül nincs különbség. 82 A tankönyveket akár a statútum vagy a chartularium, akár az olvasási kánon vagy ordo s ųđeñđi említi, általában csak tárgyuk és curriculumban elfoglalt helyük szerint minősítik. Szerzőik gyakori epitheton ornans-ának nincs gyakorlati jelentősége. így különösen figyelemreméltó, ha tankönyvek fontosságáról esik szó, ahogy az a koppenhágai egyetem 1537-ből származó statútumában olvasható: «commode volde», vagy a többi könyvhöz viszonyítva «commodior» illetve «his temporibus accomodatiora». 8 3 Előadások alapján készült, de nem kommentárból, átírt tankönyv Fallopius: De partibus similaribus című munkája, melyet tanítványa, a maga is nagynevű humanista orvos Volcher Coiter részben saját, részben Joachim Camerañųs és Georgius Maior feljegyzése alapján gyűjtött össze és adott ki Nürnbergben 1575-ben. 8 4 Az ,,új módon" vizsgált diszciplínában, az anatómiában már a funkcionalitás kérdéseit feszegeti ,,quia non unica est corporis humani actio... ". 8 5 Hogy miért éppen az összeha8 0 Kéziratban maradt az erfurti Collegium Maiųs Bibliotheca Amploniájában Jean de St. Armand 13. századi párizsi orvos Concordantia-ja (Concordantiae Joannis de Santo Armando), amely a 15. század végén, a 16. század elején is használt írás volt a francia egyetemeken és egyik-másik német orvosi karon, így Erfurtban is. Magyarázata az, hogy a szerző asztrológiaellenes, a klasszikus görög obszerváció és empíria híve. Hippokratész kommentárjaiból ez derül ki: v.ö. Günther, Kurt: J. de Santo Armando und ein Aderlasstraktat unter seiner Namen. Diss. (Leipzig, 1922) p. 12 ff 8 1 Weissborn, J.C.: Akten der Universität Erfurt , 3 Bd. (Halle, 1881—1899) II. 108, Paragr. 8. 8 2 Ez a könyvlista még nyomait sem mutatja annak a reneszánsz tananyagnak, mely az itáliai egyetemeken már kibontakozott. Amit itt látunk, az a via antiqua, a klasszikus középkori olvasási kánon. Ez a freiburgi kánon a 16. század folyamán alig változik lényegesen. Először a 17. században válik hivatalosan is lehetővé a választás a „régi" és az ,,új" tankönyvek között. A Metĥódus docendi medicinám in Fac. Univ. Friburg, anno 1671 megerősíti az 1604. és 1624. évi előírásokat. 8 3 Fundatio et ordinatio universalis scholae Haffniensis. Közzétette Norwin, W.: Kóbenhavens Universität (Kóbenhaven, 1940) vol. 2. Ordinatio lectionum in Academia Haffniensi ... A.D. 1537, pp 25—6 8 4 Łeç i¤nes Gabriel¡s Fallopii de Partibus similaribus humani Corporis ex diversis exemplaribus a Volchero Coitero collectae (Norimbergae apud Geriachium, 1575). Másik tankönyve Observationes Anatomicae ad Pe rum Mannam Mediçum Cremonensem Venetiis (apud Marcum An oniųm Ulmium 1571), kevésbé volt elterjedt. Coiter életéről és munkásságáról Id. Herrlinger, P: Volcher Coiter 1534—1576 (Nürnberg, 1952). Volcher Coiter Camerarius barátja volt, tanulmányaik befejeződése után is több ízben találkoztak és rendszeresen leveleztek. A jó tankönyv — mint később is oly gyakran —, túlélte az egyetemi éveket. Hasznos forrás, jó olvasmány maradt, s értékes ajándék lett, amit jó barátnak és befolyásos embernek szívesen küldtek. A nürnbergi városi könyvtárban őrzik azt a kötetet, melyet az akkori, európai nevű professzornak és városi orvosnak, Georg Palmnak küldött Coiter: Lectiones Gabriel¡s Fallopii (Nürnberg 1575). Ajánlása: ,,Clari v¡ro erųđ¡t¡öne et v¡rtute praestant¡ D. Georg¡¤ Palm Philosoph¡ae ac Medicinae Doctori ac resp. Nor¡mberg: Phys¡co Domino am¡ç¤ et Collegae sųo observando D.D. " Id. Herrlinger, Robert: „Volcher Coiter" J.Hist. Med. and Allied Sciences 12 (1957) pp 79—80 8 5 Az 1575-ös kiadás nem állott rendelkezésemre. A Volcher Coiter-féle előadásgyűjtemény («partibus similaribus») Fallopius összes műveiben is: Gabriel¡s Fallopii Mu ¡ñeñs¡s ... Opera Genų¡na omnia ... in tres tomos d¡s r¡buta (Venetiis, apud Johannem An oniųm et Jacobum de Franciscus 1606). Az idézett szövegrészek Tom. I. pp 121—2
