Birtalan Győző: Európai orvoslás az újkorban / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 15-16. (Budapest, 1988)
II. RÉSZ - Pusztító járványok és közegészségügyi intézkedések
77 PUSZTÍTÓ JÁRVÁNYOK ÉS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEK A tömegpusztító járványok továbbra is a legnagyobb egészségügyi kihívásokat jelentették. Az előző részben tárgyaltuk az Angliában kezdeményezett kollektív himlőoltásokat. Megállapítottuk, hogy ez a gyakorlat mind a kontinensen, mind Amerikában elterjedt. Ismertettünk adatokat, amelyek szerint már a ,,variolizációs" oltások hatására, főleg a szigetországban a demográfiai helyzet jelentős pozitív változása következett be. Ujabb minőségi fordulatot hozott a himlő profilaxisában az Edward Jenner (1749—1823) által bevezetett vakđñáció. Jenner Anglia egyik nyugati tartományában dolgozott gyakorló orvosként. Hallott arról a népi megfigyelésről, hogy azok a fejőnők, akik tehénhimlőben betegednek meg, védettek lesznek az emberi himlővel szemben. Gyűjtötte az erről szóló megfigyeléseket és megbizonyosodott a dologról. A kórtani mechanizmust úgy képzelte el, hogy a tehénhimlő voltaképpen nem is a tehén betegsége, hanem a fertőzés a lovaktól jut át a tehénre. A kór a ló patájának gyulladásában és duzzanatában nyilvánul meg. A kóranyag a tehén tőgyére jutva, ott típusos hólyagot kelt. Ennek váladéka fertőzi meg az istállóban dolgozók kezét. A túlkomplikált téves elmélet szerencsére nem akadályozta a védekezés helyes gyakorlatát. 1796. május 14-én egy tehénhimlőben szenvedő parasztlány himlőhólyagjából nyert váladékkal Jenner beoltotta a nyolcesztendős James Phipps nevű kisfiút. Az oltást követő néhány lázas nap után a gyermek teljesen rendbe jött. Hat héttel ezután újabb oltásban részesült. Jenner ekkor emberről, variolahólyagból vett anyagot használt. Ez az oltás azonban nem fogant meg, a kisfiú immúnisnak bizonyult. Amikor Jenner összegyűjtött megfigyeléseit az Angol Tudományos Királyi Társaság elé terjesztette, még további bizonyítékokat követeltek tőle. Miután saját költségén kinyomatta a vakcinációról szóló munkáját, az orvosok egy része lelkesen felkarolta az ügyet és sokfelé oltani kezdtek. Mások a dolog üzleti oldalát kihasználva, tehénhimlőnyirkot előállító vállalkozásokat alapítottak, olykor kevés hozzáértéssel és lelkiismerettel. Érthetően kudarcok, sőt az oltás okozta halálesetek is előfordultak. Jenner újból akcióba lépett és élesen elhatárolta magát vulgarizálóitól. Sikerült helyreállítani az eljárás hitelét. A helyesen végzett vakcinálás eredményei szembetűnően jók voltak. Az ellenséges hangok elcsendesedtek. 1800-ban bevezették az új típusú himlőoltást az angol flottánál. Két évvel később a parlament 10 ezer font nemzeti ajándékot szavazott meg Jenner számára. Ezt követően a kontinensen néhány országban kötelezővé vált (Svájc, Bajorország, Szászország). 28 Hazánkban a Helytartó Tanács már 1799-ben felszólította Esztergom megyét a Jennerféle vakcinálásra. 2 9 Legjobb korabeli orvosaink szót emeltek mellette. A himlő visszaszorult, de a napoleoni háborúk után új világméretű járvány keletkezett, a kolera. A pandémia kiindulópontja Elő-India volt. Az első hírek 1817-ben érkeztek Európába. A kolera a folyók és a kereskedelmi utak mentén gyorsan terjedt. 1821-ben elérte a Perzsaöböl menti országokat. A húszas évek végén behatolt Oroszország európai területeire. Asztrahánra sújtott le először. 1831-ben a Habsburg Monarchia területén és Németországban pusztított. Hazánkban közel 240 000 áldozatot követelt. 3 0 A szigorú és többnyire elégtelenül végrehajtott egészségügyi zárlatok általában ellenállást váltottak ki a lakosság részéről, ami helyenként véres atrocitásokba torkollott. A harmincas években a járvány keresztülhaladt egész Európán. Kivándorlók révén Amerikába már 1832-ben eljutott. 1838-ban szűnt meg, de a század végéig még négy kolerajárvány zajlott le.
