Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Pócs Éva: A népi gyógyászat és néphit kutatásának határterületei
A NÉPI GYÓGYÁSZAT ÉS A NÉPHIT KUTATÁSÁNAK HATÁRTERÜLETEI PÓCS ÉVA népi gyógyászat és a néphit öntörvényű rendszereinek — mint ez köztudomású — van egy közös területe. Mindkét területnek megvannak a sajátos kutatási céljai és módszerei, amelyek azonban erre a közös területre nem alkalmazhatók egyedüliként — a reális eredmények eléréséhez feltétlenül figyelembe veendők a másik terület szempontjai is. A népi gyógyászat kutatásának szemszögéből nézve: az adatok hiedelemrendszerbe is tartozó részének értékelésénél nem maradhat el a hiedelemrendszerben betöltött szerep vizsgálata. Arról szeretnék röviden szólni, hogy véleményem szerint melyek azok a fő szempontok, amelyek figyelemben tartása e szerepek vizsgálatánál elengedhetetlen. Abból a feltevésből indulok ki, hogy a népi gyógyászat kutatóját, ill. egy gyógyászati szempontú kutatást mind a népi gyógyászat ún. racionális, „tapasztalati" tényei kapcsán, mind pedig a hiedelemrendszerbe is tartozó tényanyag kapcsán elsőrendűen a népi gyógyászat objektív énÿeinek objektív rendszere érdekli: a kóroktan. diagnosztika és terápia hivatásos orvosi és paraszti (általános, ill. specialisták kezén lévő) elméletének és gyakorlatának viszonya, ill. e viszonyból (a különbségekből és egyezésekből) levonható akár elméleti, akár gyakorlati — de mindenképpen az orvostudomány és hivatásos orvosi gyakorlat számára hasznosítható — tanulságok. Éppen ahhoz van szükség a hiedelemrendszerbe is tartozó adatok hiedelemrendszerbeli értékének ismeretéhez, hogy e tanulságok levonása valóban reális legyen. Ezek az adatok vonatkozhatnak megelőző, elhárító, ill. gyógyító, egészségvarázsló, stb. mágikus cselekményekre; ill. különböző hiedelmekre, amelyeket az egyszerű közléstől a különböző népköltészeti műfajokig (átok, ráolvasás, legenda, hiedelemmonda stb.) sokmindenből kikövetkeztethetünk. Az adatok tartalmazta tényanyag (egy mágikus cselekmény végrehajtásának módja és körülményei, ill. egy hiedelem témája) felhasználhatósága, megbízhatósága 1 különböző funkcionális és formai kritériumok alapján kell, hogy megállapítást nyerjen — e kritériumok figyelembevétele egyúttal tk. a hiedelemrendszerben betöltött szerep értékelése. A funkcionális kritériumok közül legfontosabb az a szituáció, amelyben az illető hiedelem vagy cselekmény aktualizálódott, felhasználást nyert. 2 Nógrádsipek község a lehetőséghez képest teljes néphitanyagának vizsgálata során kíséreltem meg egy ilyen kiindulású funkcionális elemzést. 3 1 A „megbízhatósági" (trustworthiness) kritériumról lásd: Honko, 1968, 52. 2 A funkció terminust a Honko által használt értelemben használom: „Aktualisierungssituation der Glaubensvorstellungen und Riten" (Honko, 1962, 147.). „.. .die zur Verfügung stehenden Wissenselemente in jene Zusammenhänge zurückführen, wohin sie in der lebendigen Wirklichkeit gehören" (i. m. 151.) 3 Sajtó alatt levő tanulmányom: Nógrádsipek hiedelemvilágának összetevői.
