Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Rúcz Gábor: A népgyógyászati adatok értékelése
60 Comm. Hist. Art is Med. Su ppl. 11-12 (1979) századik hiteles népgyógyászati adat kísérletes vizsgálata során egy új gyógyszer kidolgozására van remény. Az újonnan előállított, a természetben nem létező vegyületek esetében ez az arány viszont csak kb. 5000 az egyhez. Minthogy a népgyógyászatban általában kerülik az erős hatású szerek használatát, a kikísérletezett gyógyszerek is jobbára enyhébb hatásúak, ezáltal hosszas kezelésre, idült betegségek kezelésére különösen alkalmasak. Tájainkon a népgyógyászat utolsó óráit éli. A mai fejlett és egyre fejlődő egészségügyi ellátás körülményei között nincs létjogosultsága. Ebben a helyzetben van-e egyáltalán értelme a népgyógyászati szerek kísérletes vizsgálatának? Amennyiben a népies szerek egyrészének hatását sikerül is igazolni, képezhetik-e a gyógyszertervezés egyik kiindulópontját? Sok esetben ma már olyan hatásos gyógyszerekkel rendelkezünk, hogy a kínálkozó újabb, a népgyógyászati felhasználásból kiinduló készítményt senki sem igényli. A tudományos kutatás viszont nemcsak a pillanatnyi szükségletek kielégítését tartja szem előtt. Egy közelebbi vagy távolabbi jövőben bizonyára szükség lesz egyfelől újabb nyersanyagokra, másfelől újabb gyógyítási lehetőségekre. A teendő kettős: 1. Tartalékaink feltárására fokoznunk kell a növényvilág kémiai és hatástani vizsgálatát. 2. Korunk kitűnő gyógyszerkészítményeinek gyakran vannak nem kívánt mellékhatásai, melyek használatukat korlátozzák; szükségünk van újabb gyógyászati tartalékokra, melyek között a természetes vegyületekből előállított készítményektől sokat remélhetünk, ezért a kutatást ilyen irányban is fokozni kell. A régmúlt idők népgyógyászatának ismeretanyagát kell összegyűjtenünk ahhoz, hogy a távolabbi jövőbe tekintő gyógyszertervezés egyik kiindulópontját képezhesse. Summary The estimation of the value of the empirical knowledge is organized in four main steps: 1. the collection of data concerning the use of different plant species; 2. the theoretical appreciation of these data and their classification; 3. the experimental investigation of selected data ; 4. the therapeutical justification of new drugs inspired by ethnopharmacology. During the last 30 years (since 1949) ethnobotanical data were collected in different parts of Romania, first of all in Transylvania. The entries are compared with manuscripts from the 16th— 17th centuries, herbals and works published in other countries of Europe and Asia. The plants species are then grouped concerning their presumptive action and the unknown data are selected for pharmacodynamic experiences. The main effects searched are, as follows : antifertility, antiinflammatory, antipeptic, antibacterial, antifungal, antihelmintic, antiprotozoan, choleretic, diuretic, central nervous system active, hypotensive. Examples of new drugs from higher plants obtained by experimental investigation of data found in folk medicine are given: Lysimachia nummularia (herb) as antibacterial, Achillea crthmifolia (flowers) as antihelmintis, Philadelphus coronarius (flowers) as antiprotozoan, Ribes nigrum (leaves) as hypotensive, Hibiscus trionum (herb) as diuretic. G. RÁCZ, Prof. Dr. med. R-4300 Tirgu-Mure$, Cäsuta postala 11!, Roumania
