Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Rúcz Gábor: A népgyógyászati adatok értékelése
Rácz G.: A népgyógyászati adatok értékelése 59 A bélférgek elűzésére nálunk használt népgyógyászati szereket Fazakas Béla és munkatársai vizsgálta felül.' 4 A vizsgált tizennégy empíriás szer közül csupán négy rendelkezik féregölő tulajdonsággal. Közöttük szerepel a közönséges cickafarkkóróhoz hasonló Achillea crithmifolia, melynek virágzatát a Bánság egyes helyein mézzel keverve orsóféreg elhajtására használják. Laboratóriumi körülmények között a hatást jól ki lehetett mutatni. Különben e növényfaj kitűnő példát szolgáltat a népi növényismeretre. A lakosság úgy különbözteti meg a közönséges egérfarkúfűtől, melyhez alakilag nagyon hasonlít, hogy megízleli; a közönséges cickafarktól eltérően, melynek virágzata keserű-aromás ízű, az Achillea crithmifolia virágzatai édeskések. A közönséges cickafarkkóró virágzatai, azonos kísérleti körülmények között jelentéktelen mértékben hatnak az orsóféregre. A népgyógyászatban „fehérfolyás" (leukorrhoea) esetében használt 34 növény közül laboratóriumi körülmények között 20 hatástalannak bizonyult e tünet leggyakoribb okozója, a Trichomonas vaginalis nevű ostoros véglénnyel szemben 3 0, de a hatásos szerek közül a jezsámen (Philadelphits coronarius) virágaiból új, fajlagos antibiotikumot lehetett előállítani, melyet 1963-ban filadelfinnek neveztünk. 36,3 7 Ma világszerte nagyarányú vizsgálatok folynak az egyes növényfajok vagy egész növénycsaládok anyagainak elkülönítésére és szerkezetük megállapítására. Ezeket a természetes vegyületeket azután megvizsgálják, az említett szűrővizsgálatok keretében, biológiai hatásuk feltárására. Ezen a téren is célszerű népgyógyászati adatokból kiindulni. Példaként említhetjük a tetemtoldót (Helianthemum nummularium), melyet Mold¤vában köhögés csillapítására használnak. 3 8 Valószínűleg nem jutott volna eszünkbe e növény kémiai vizsgálatát elvégezni, ha erre a népgyógyászati alkalmazásra nem figyelünk fel. Négy, különböző jellegű hatóanyagcsoport jöhetett számításba. Mátĥé János elő is állította az egyiket, egy nagy molekulasúlyú szénhidrátot (növényi nyálkát), melynek összetételét sikerült megállapítania. 3 9 A népgyógyászatban használt növényi, állati vagy ásványi szer — nem gyógyszer. Gyógyszernek csak olyan készítményt tekinthetünk, melynek összetételét és hatását jól ismerjük, mely pontosan adagolható, melynél számíthatunk az előre feltételezhető mellékhatásokra, a kezelés kockázataira is. A népgyógyászati eljárást nem szánhatjuk közvetlen felhasználásra, de igen értékes ihletője lehet a gyógyszerkutatásnak. Minden 3 4 Rácz-Kotil¡a Erzsébet — Fazakas Béla: Actiunea antihelinintica a unor remedii vegetale utilizate in medicina populará. Farmacia (Bukarest) 17, 1969, 8, 479-482. 3 5 Fazakas Béla— Rácz Gábor: Actiunea unor produse vegetale asupra protozoarului Trichomonas vaginalis. Farmacia (Bukarest) 13, 1965, 2, 91 — 93. 3 6 Rácz Gábor — Fazakas Béla -Horváth Gábor: Nouvel antibiotique ä effet trichomonacide ob enų du Philadelphus coronarius L. Archives de VUnion Médiçaié Balkanique, 1, 1963, 1-2. 3 7 Rácz Gäbor — Spielmann József —Lázár-Szini Karola: Les plan es utilisées dans la médecine populaire roųmaiñé dans le traitement des helmintiases. Die Vorträge der Hauptversammlung der Internationalen Gesellschaft für Geschichte der Pharmazie während des Internationalen Pharmaziegeschichtlichen Kongresses in Athen (8 — 14 April , 1967), Wiss. Verlagsgesellschaft, Stuttgart, 1969. lies, Gavril — Rácz Gábor: Plantele folosite in scopuri mediç¡ñale de localnicii comunei Pojorita (reg. Suceava). Comunicari de Botanicá (1957 — 1959), Bucuresti, 1960, 207 — 218. 3 9 Mátĥé János — Rácz Gábor - Csedő Károly: Die Schleimstoffe der Heilanthemum-Blätter. Planta Mediça, 29, 1976, 3, 295-300.
