Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Rúcz Gábor: A népgyógyászati adatok értékelése

58 Comm. Hist. Art is Med. Suppl. 11-12 (1979) A hazai népgyógyászatban különben feltűnően sok olyan növényt használnak, mely az adott kezelés keretében feltehetően antibiotikus hatást fejt ki. A fillérfű (Lysimachia nummularia), melyre, mint említettük, Páter Béla hívta fel a figyelmet fél évszázaddal ezelőtt, jól meghatározott antibiotikus hatással rendelkezik.

2

8 De térjünk vissza az imént jelzett olyan betegségekre, melyek kezelésére nagyszámú növényt tartanak nyilván. A sárgasággal járó májbetegségek kezelésére nálunk empíriásan mintegy 60 növényfajt használtak az idők folyamán

2

9 (50%-uk sárga virággal, terméssel, gyökérrel rendelkezik!). Az egyik faj, a somkóró (Melilotus officinalis) László János és munkatársainak kutatásai szerint

3

0 hat a járványos májgyulladás (hepatitis) vírusára, gátolva szaporodását, Maros Tibor és munkaegyüttesének vizsgálatai a kivonatok májregenerálást elősegítő hatást mutattak ki.

3

1 A növény rendelkezik nem kívánt egyéb hatásokkal is, ezért a meggyőző kísérletes vizsgálatok ellenére használata nem ajánlott. A népgyógyászati felhasználás kísérletes vizsgálata céljából használt módszer példájaként említjük a vesekő (húgykő) képződését gátló hatás megállapítását. Fehér patkányok húgyhólyagjába emberből kioperált vesekő darabkát helyezünk, műtéti úton. Ismerjük a kődarabka súlyát, méreteit. Egy hónap után a kristályosodási magra kb. tízszeres mennyiségű magnéziumfoszfát rakódik. Az állatok húgyhólyagját a képződő kő (vagy kövek) teljesen kitölti (ez az ellenőrző csoport). A népgyógyászatban használt tavaszi nyírfalevet (Csíkban „virics" néven ismerik), a fekete retek présnedvét, a tövises iglic egyik rokonának (

Ononis pseudohircina) gyökérkivonatát adagoljuk a kísérleti állatok többi csoportjának. Eredmény: a húgykövek súlya 40—80 százalékkal kisebb, mint az ellenőrző csoportnál. Természetesen az állatkísérleti modell nem egyezik meg teljesen az emberi szervezetben lezajló kórfolyamattal, a kövek összetétele is más. De a lassabban „növekedő", apróbb húgykövek minden bizonnyal könnyebben ürülnek a szervezetből, vagy eredményesebben hajthatók el, mint a nagyobbak.

3

2 Kísérleti állatoknál körömvirággal (Calendula officinalis), cickafarkkóró virágzataival (Achillea millefolium) gátolni lehetett egyes gyógyszerekkel (pl. reszerpinnel) kiváltható gyomorfekély kialakulását, vagy legalábbis csökkent a folyamat súlyossága.

3

3 2

8 Füzi József— Rácz Gábor—Papp József —Domokos Lajos: Contributii la cunoasterea actiunii antibiotice a extraetelor obtinute din diferite de Lysimachia. Farmacia (Bukarest), 14, 6, 367-370. 2

9 Rácz Gábor — Spielmann József— Szini-Lázár Karola: Pflanzliche Heilmittel, die in der Rumänischen Vilksmedizin zur Behandlung der Krankheiten der Leber und Gallenwege verwendet werden. XXII

e Congrés International dHistoire de la Médecine. Bųçares — Constanze, 30 Aout - 5 Septembre 1970, 177-178. 3

0 László János — Rácz Gábor — Fiłep Győző — Bedö Károly — Péter Mihály — Bálint Ernő — Both Julianna: Különböző biológiai és vegyi anyagok hatása az adeno- és hepatitis vírusok szaporodására. Orvosi Szemle, 14, 1968, 2, 144—148. 3

1 Maros Tibor — Rácz Gábor — Seres-Sturm Lajos — Bálint Ernő — Hints Magda — Poenaru, Emil: Efectele extarctului de sulfinä (Melilotus officinalis) asupra regenerärii ficatului de sobolan. Farmacia (Bukarest) 16, 1968, 7, 409-414. 3

2 Rácz-Kotilla Erzsébet — Formánék Gyula — Rácz Gábor: Action diurétiqueet de prévention de la formation des ça çu s urinaires de certaines préparations végétales. Plan es médicinales et Phytothérapie, 7, 1973, 3, 250-254. Rácz-Kotilla Erzsébet — Rácz Gábor: Növényi kivonatok hatása kísérletes gyomorfekélyre. Herba Hungarica, 9, 1970, 2, 125-130.