Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

ADATTÁR - Bugyi Balázs: Népi gyógyászat a reformkori orvostudori értekezésekben, különös tekintettel Trencsén megyére

Bugyi B.: Népi gyógyászat a reformkori orvostudori értekezésekben ... 32 f Vizeletvisszatartás esetében menthás és mézes oldatot adnak, amihez kávét vagy főtt tejben felpuhított aszalt szilvát tesznek. Külsőleg az előbbi főzet maradékát alkalmazzák a hason. Váltó lázban kisezerjófű (Herba Centauri minori) levele, keserű lóhere (Trifolii fibrini), tárnics félék körébe tartozó készítményt (Gentiana), abszint és kakukkfű (Thymi serpilli) főzetet adnak eredményesen. Gyomor-ideglázban háñÿtatokat, hashajtókat, a kézhátra dagasztott kenyértésztát boróka magvakkal együtt helyeznek. A betegség későbbi folyamán keserű, illetőleg keserűaromás füvek főzetét alkalmazzák. Hogy a tályogok megérjenek a porcikafűnek (Plantagines), mályvának főzetét, méhviaszt, gumigyökeret, faggyút, lenolajat nagy edényben kenőccsé kevernek és felfőznek, majd az így nyert kenőcsöt a beteg testtájra helyezik. Scabiest körte és hagyma porral, cink és rézszulfáttal kevert disznózsírban ammoniasóval és babérral kenőcsként eredményesen használnak. Tüdősorvadásnál három tojásfehérjét hat itze ecetben és két résznyi terpentin olajban elkeverünk és három résznyi mézben oldott citromfűvel (melissa) fogÿasz atunk a beteggel. Vízkórban tengeri hagymából (Scilla maritima) főzetet használnak jó eredménnyel." Irodalmat nem ad meg a szerző orvostudori értekezésében. Az 1838 októberében nyilvános ülésen megvédett orvostudori értekezésének tézisei között szerepel: „1 ) Az orvostudománynak nagy segítség az egyazon területen jelentkező betegségeknek, valamint a járványoknak alapos tanulmányozása (orvosi helyrajz kidolgozása). „2) Bár a trencséni népigyógyászat tisztán tapasztalatokon nyugszik, mégsem érdektelen az orvostudomány számára. „6) A legegyszerűbb terápia a legjobb'''' Cselkó dissertatiója bizonyítéka a népigyógyászat jól megalapozott alapos ismeretének, és nyilván kifejezésre juttatja a Trencsén megyei gyakorló orvosnak, Tognio professzor apjának ilyen irányú ismereteit is. Cselkó Ignácz maga is a Trencsén megyei Zsolnában született és ott járta iskoláit. 1834—39 között Pesten végezte orvosi tanulmányait és 1839-ben avatták orvosdoktorrá. Élete további folyására vonatkozóan Szinnyei könyvészetében sem találunk utalást. Dr. Cselkó Elemér pöstyéni fürdőtörténeti múzeum igazgatója sem tudott rá vonatkozóan felvilágosítást nyújtani. 6. Tognio Lajos professzor nemcsak megismerni, hanem megismertetni, propagálni is igyekezett a hazai fürdőket. E célra a fürdőket ismertető — vagy akkori megnevezéssel „hírverésüket szolgáló" orvostudori értekezéseket íratott, így Sigmund Károly Lajos 1837-ben „Heilquellen von Füred und das See Balaton''' címen német nyelven írta meg Balatonfüred gyógyvizei és a Balaton útikalauzát, mindent megadva, ami az orvost és a gyógyulást kereső beteget érdekelheti. Sigmund K. L. diplomája megszerzését követően rövidesen Bécsben a nemi betegségekkel foglalkozó klinika professzora lesz. Martinųs Ferdinand Marschall Die Heilquellen in Pöstyén im Königreiche Ungarn (Pest, 1838), címen jelentette meg a Trencsén megyei Pöstyén fürdőjéről orvostudori értekezését, amely lényegében Pöstyén fürdőjének útikalauza [5, 6, 15]. Pőstyénről már előtte is többen írtak, sőt Gvadányi József szépen hangzó versekben magyarul írta meg Pöstyéni förödés-t. A pöstyéni hőforrások gyógyvizeit a trencséni köznép rheumás betegségeiben, lelki és testi kimerültség esetében. Nyálkahártya betegségekben, fémmérgezés fenn-